Századok – 1969

Tanulmányok - Elekes Lajos: Az amerikai analitikusok és a történelmi relativizmus relativista bírálata 1024/V–VI

AZ AMERIKAI ANALITIKUSOK . 1027 nem jelenti azt, hogy a relativizmusnak vagy a vele rokon szkepticizmusnak ne találkoznánk más fogantatású, más fogalmazású, de nem kevésbé veszélyes változataival. Napjaink európai polgári tudományosságában főként azok a változatok érdemelnek figyelmet, amelyek vagy az egyéni egyedülvalóságot abszolutizáló egzisztencialista filozófia, vagy az összefüggéseket, kivált a törvényszerűségeket a társadalmi jelenségek körében megkérdőjelező feno­menologizmus hatására alakultak ki; illetőleg azok, amelyek valamely más szaktudomány területén sikerrel alkalmazott szempont és kutatói eljárás szemléleti-módszertani általánosítása útján a történelmi szemléletmód és kutatási módszer jogosultságát vonják kétségbe (mint következetesen végig­vezetett formájában a strukturalizmus), esetleg a szavak és fogalmak jelentés­változásának ismert tényéből a történelmi források — tehát a történelem — megismerésének nem csupán sajátos nehézségeire, hanem egyenesen lehetetlen voltára következtetnek (mint például a fenomenologizmussal keveredő szeman­tizmus egyes hívei). Ezek az irányzatok többnyire nem tisztán, hanem egy­mást keresztezve, egymástól és elődeiktől sokat átvéve, keverék alakzat for­májában jelentkeznek. Olykor nagyon figyelemreméltó módon hívják fel a figyelmet a történetkutatás, a történelmi látásmód és kutatási módszer való­ban meglevő gyengeségeire és hiányaira. Ám ahelyett, hogy segítenének ezek­nek a marxi—lenini tudományosság alapján egyáltalán nem leküzdhetetlen nehézségeknek, problémáknak a megoldásában, inkább kételyeket ébreszte­nek a megoldás lehetősége, ilyen irányú kísérletek helyessége és értelme felől. A történeti kutatásokat eddig nem befolyásolják jelentős mértékben, de az értékükről, értelmükről alkotott, széles körben terjedő vélekedéseket annál inkább. Veszélyességük nyilvánvaló, szakszerű elemzésük fontossága és idő­szerűsége megítélésünk szerint nemkülönben az. És bár ilyenféle kritikai törekvések a polgári tudományosság körén belül is megfigyelhetők, ezek alá­becsülése nélkül leszögezhetjük, hogy az érdemi kritika elvégzésében a marxi­lenini tudományosságra kiemelkedően jelentős és felelősségteljes feladatok várnak.1 Az észak-amerikai, így az Egyesült Államok-beli tudományosság száza­dunk elejéig nem tanúsított számottevő érdeklődést az öreg kontinensen folyó viták, az azokban elemzett kérdések iránt. A történetkutatás — noha nagy volumenű termést és számottevő eredményeket hozott — maga sem fejlődött olyan ütemben és arányban, mint olyan európai országokban, ahol jelentős hagyományai voltak. Később egyre szembetűnőbben háttérbe szorult más, gyorsuló ütemben fejlődő tudományokhoz, nem csupán a technikai-természeti 1 Az eddig elmondottakhoz vö. I. S. Kon: Die Geschichtsphilosophie des 20. Jahr­hunderts. Kritischer Abriss. I—II. Berlin. 1964. (A szovjet szerző eredetileg orosz nyelven, öt évvel korábban kiadott művének bővített kiadása.) — A történettudományi szkepti­cizmus és relativizmus különböző változatairól Lederer E. : A történelem tudományossága. Bpest. 1968; a német historizmus és utóélete vonatkozásában uő. : „Tradition" und „Konti­nuität" in der heutigen deutschen Zeitgeschichte und Politischen Wissenschaft. Nouvel­les Etudes Historiques publiées à l'occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. II. Bpest. 1965. 426. s köv. 1. — A tárgyat érintő, nyugati országokban folyó vitákra Id. a megfelelő országok szakfolyóiratai mellett például a francia La Pensée utóbbi évfolyamaiban sorozatosan közölt vitacikkeket. (A történelmi, történettudományi szkepticizmus modern formáira vö. még a Magyar Filozófiai Szemle utóbbi évfolyamaiban csaknem rendszeresen közölt ismertetéseket és bírálatokat. A strukturalizmus tárgyunkat érintő problémáira — igen éles fogalmazásban — L. Sève cikkét, amelyben Godelier egyeztető kísérleteit és Garaudy enyhébben formulázott bírálatát kritizálja: uo. 1969. 2. 326. s köv. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents