Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
A PTCA V-K ÓD EX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 959 lyet fenntartottak az új templom építésénél és az 1228 előtti háromhajós templommá történő átépítés, ill. az emelet ráépítése idején is. Az a tény, hogy az egész templomnak a pannonhalmi bencés filiával együtt Mária a patronája, arra mutatna, hogy a régebbi épület patrociniumát átvették. De a XVI. században, amikor a falu és a templom változatlanul a pannonhalmi apátságé, Deáki templomának Szentháromság a patrociniuma.58 Ezen kívül más középkori patrocinium nem található Deákiban, ha nem vesszük tekintetbe a jelen század elején említett ókeresztény vértanúk ereklyéit. Deáki közvetlen környékén a Pray-kódexben említett patrociniumok közül csak Sellyén található meg Szent Margité. A deáki pélébániatemplom tehát nem ismeri a Szent Kereszt, Péter, György, Gál, Imre (Henrik), János evangélista, Lőrinc és Márton kultuszát. Egy Mária-templom és felső Szent György-kápolnának a Pray-kódexben említett felszentelését csak akkor azonosíthatnánk Deáki-val, ha azoknak a szenteknek a kultusza ott megtalálható lett volna. Véleményünk szerint a bejegyzés nem a deáki, hanem a veszprémi Mária-templomra vonatkozik. A néphagyomány által „Gizella királyné kápolnájáénak nevezett egyházi épület lehet az, amelyet 1228. november 14 —15-én Jakab nyitrai püspök felszentelt, amikor rögtön a felszentelés után a királyi udvar Morvaországba küldötte.5 9 A „Gizella királyné kápolnájának" felső építményéből megmaradt részeit a Pray-kódexben említett Szent György oltárral lehetne azonosítani. Erről a kápolnáról kultikus szempontból annyit tudunk, hogy bár a szentély és a hajó oldalfalain a tizenkét apostol bizánci felfogásban készült freskója volt látható, de az apszisban a megfeszített Krisztust, Máriát és János evangélistát ábrázoló freskója díszítette a falat, ami összefügg az ereklyékre való utalással. 8 0 Az ún. Gizella-kápolna, illetőleg véleményünk szerint Mária-temj Лот, a Szent György-kápolnával az emeleten, a királynéi palota egy részét alkotta. Ezért mindkét objektum ki lehetett véve a megyéspüspök joghatósága alól, mégha a veszprémi püspök közeli kapcsolatban állt is a királynéval. Tehát egy másik, a királynéhoz közel álló püspök is felszentelhette a templomot. Az 1227 1228-i magyarországi politikai viszonyok magyarázatul szolgálnak, miért nem szentelhette fel a Mária-templomot a veszprémi püspök. Mialatt II. András és fia, Béla között a királyi adományok felülvizsgálata miatt feszült volt a viszony, a felelős egyháznagyok, Róbert esztergomi érsek és 68 V. Buckó: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom [Reformtörekvések az esztergomi érsekségben], Bratislava. 1939. 193. 1. Itt már nem említik a Mária patrociniumot. Herezeg dr. deáki plébános tájékoztatása szerint mindkét patrocinium (Szűz Mária és Szentháromság) együtt ól a XVII—XIX. században. Az oldalkápolna István király tiszteletére volt felszentelve. De a Pannonhalmi Főapátság levéltárában levő 1913. márc. 13-i vizitáció szerint (Visitationes canonicae, Deáki) patrociniumként Mária mennybemenetelét ismeri, a mellékoltárok Szent Anna és Benedek tiszteletére voltak felszentelve. A vizitáció egy ereklyetartót is említ, melyben Szent Desiderius, Verecundus, Faustus, Columbanus és Tranquillinus ereklyéit őrizték. 59 G. Friedrich: Codex diplomaticus regni Bohemiae II. Pragae. 1912. 322. 1. Jakab püspök itt 1228. nov. 27-én tanúként szerepel a morvaországi Velehrad-i cisztercita kolostornak tett adománynál. 60 Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. Bpest. 1938. 223 — 226. 1.; Korompay: i. m. 20, 130—138. 1. Érdekes, hogy már Ipolyi Arnold is kifejezte azt a véleményét, hogy az ún. Gizella-kápolnában tulajdonképpen Szent György kápolnáját kell látnunk, amely véleményünk szerint a Mária-templom felett állt. 7*
