Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
946 P. RATKOS nak felel meg. Ha ehhez hozzászámítjuk még a feljegyzéseket, az ún. pozsonyi évkönyvekből (Desiderius abbas, Buda sacerdos, Daniel presbyter), melyek 1195 — 1200 évekből valók és a II. nekrológiai csoportba sorolhatók, akkor is megkapjuk a 7:3 arányt; míg az I. csoportban levő feljegyzések az 1193 előtti évből (1,14, 18, 23, 17) nem a szerzetesi klérus tagjaihoz fűződnek, ami egyúttal bizonyítéka a Pray-kódex káptalani környezetben keletkezésének és használatának 1240-ig. Az 1196. év előtti feljegyzések közül (I. csoport) a legérdekesebb feljegyzés az „Obiit Miser m agist er".in Ti. ha Miser magistert sikerülne identifikálni a veszprémi káptalani birtok donátorával, Gudennel, aki az 1079-i adományozó oklevél befejező részében magát ,,ego miser"-nek nevezi,17 akkor itt volna a meggyőző bizonyíték arra, hogy a veszprémi káptalan a Prav-kódex keletkezési helye. De már annak a megállapítása, hogy káptalani környezetről van szó, amelyben a Pray-kódex keletkezett, szűkíti a problémát. Az I. csoportba tartozó bejegyzésekből lehetséges, hogy még továbbiakat vett át a Pray-kódex írója, ezek közül néhány olyan személyre vonatkozhat, aki éppen 1193 1195 között, a Pray-kódex írásának időszakában hunyt 1 el. A Pray-kódex keletkezése szempontjából jelentős a 17. számú bejegyzés Nezda anyjának haláláról és a 23. sz. bejegyzés Nezda őrkanonok apjának haláláról.1 8 Az a körülmény, hogy a halálozási bejegyzések közé Nezda őrkanonok apja és anyja belekerült, azt mutatja, hogy a Pray-kódex készítésére felügyelő, vagy azt sajátkezűleg író „magisternek" Nezda őrkanonokhoz közel álló embernek kellett lennie, feltehető egy Nezda szülei által a veszprémi káptalan részére tett alapítvány léte is. A „Nezda" családnév azonos a veszprémi káptalan birtokában levő, Balatonszárszó melletti, elpusztult Nezda falué-16 A „magister" szónak az iskola vezetőjekónti jelentéséről beszél Békeji Jí. : A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bpest. 1910. 238 — 239.1. XI—XIV. századi adatok alapján. Lásd még Hajnal I.: L'enseigment de l'écriture aux universités médievales. Bpest. 1959, 17 — 20. 1. 17 Fejérpataky L. : Oklevelek II. István kir. korából. Bpest. 1895, 7 — 8. — Szlovák nyelvű, „Novy pohl'ad na vznik a funkciu Prayovho kódexu" című cikkemben („Slovenská archivistika 1/1966, 98 —120. 1.) helytelennek tűnik interpretációm az 1079-i Gudenoklevél befejező részénél: ,,Haee et enim maxime a domino meo id expostulo, ego miser, ut ipse memor sit mei servicii et ne destruat me mortuo, quod me vivente concessit" Itt tévesen identifikáltam a Pray-kódex kalendáriumának nekrológiai feljegyzéséből a ,,Miser magister"-t az Guden oklevél ,,ego miser" kifejezésével. A szövegből kitűnik, hogy Guden donátorról van szó, aki László királynak, mint i ,,suum servicium"-a van említve, akinek a király beleegyezését adta (concessit) a veszpró- ! mi káptalan részére való donációhoz. A szöveg helytelen interpretációja azért törtónt, mivel a fent említett oklevél befejező részében kétszer fordul elő a tárgy, nyelvtanilag eltérően kifejezve (Haec et ... id expostulo). A helytelen interpretációra felhívta a figyelmünket Székely György egyetemi tanár, akinek ezúttal köszönetünket fejezzük ki. Annyi azonban, ha a hipotézis Miser magisterial a Guden oklevélben nem alátámasztott ténynek mutatkozott is, a további adatok alapján a Pray-kódex tartalmából kivehető, hogy a kódex nem a boldvai bencés kolostorban keletkezett. i 18 1192 előtt a legközelebbi adat, amely a veszprémi káptalan tagjait felsorolja, | 1181-ből származik, amikor a prépost Chérubin, a püspöki vikárius Tamás, éneklőkanonok Enusard, őrkanonok Pongrác, dékán Iudo, a kanonokok Forcudin, Gepon, Ieius, Beatus ós Felician voltak. Vö. G. Wenzel: Codex diplomaticus Arpadianus continuatus (a továbbiakban CAC) I, 75 — 76, ahol azonban a nevek hibás olvasatúak. 1210-ben Miklós volt az őrkanonok, vö. Codex diplomaticus patrius (a továbbiakban CDP) V, 6; 1240-ből Máté őrkanonok ismeretes, Fejér: CD IV/1. 193. Ebből következik, hogy 1195 körül Nezda volt az őrkanonok, akiről feltételezhető, hogy Nezda nemesi községből származott.
