Századok – 1968
Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915
922 HAN.ÍK PÉTER Az a körülmény, hogy egy-egy könyv valamelyik vállalat megrendelésére, ünnepi alkalomra készült, persze nem zárta ki a tudományosság érvényesítését. A történészek, tudományos intézmények maguk is felismerték az üzemtörténet jelentőségét, maguk is megindították, segítették a kutatást. Az elmúlt évtizedben a tudomány és a vállalatok részéről kiinduló kezdeményezés, a kölcsönös érdeklődés szerencsés összetalálkozása következett be a szocialista országokban. Ahogy a szocialista gazdaság továbbfejlődésének központi kérdése nem egyszerűen a tervszerű termelés, hanem a gazdaságos termelés, a gazdasági mechanizmus reformja lett, — aminek ideológiai téren a dogmatizmus leküzdésének folyamata felelt meg —, úgy nőtt az igény az üzemtörténetírásban is a szakszerű, sokoldalú tudományos feldolgozás iránt. A marxista üzemtörténetírás mai szakaszát ez a sokoldalú közelítés, több tudományág művelőinek együttműködése, a módszertani kérdések iránti fokozott fogékonyság, a teljesség igénye és természetszerűen élénk viták jellemzik. A viták elsősorban az üzemtörténet tárgyának, tematikájának meghatározása körül folynak. J. Kuczynski mutatott rá, hogy a hagyományos felfogás szerint az üzemtörténet a munkásmozgalom története, amin elsősorban a munkáspárt történetét értik. A német marxista történészek ezzel szemben az üzemtörténetet a termelőerők, a termelési viszonyok és a felépítmény egységes egészének történeteként fogják fel. Hogy egy ilyen szempontból írt történetben a kizsákmányoló társadalom viszonyainak bemutatása során az osztályharc döntő szerepet játszik, az minden marxista számára világos - mondotta. De hogy egy csata leírását nem lehet csupán a front egyik oldalára korlátozni, és az objektív körülmények elemzését mellőzni, az is éppoly nyilvánvaló.2 9 Az elmúlt években ez a felfogás erősödött a többi szocialista országban is. Erről tanúskodik az 1966 decemberében Prágában tartott nemzetközi üzemtörténeti konferencia is.3 0 Ezen a csehszlovák történészek elméleti alapon is meghatározták az üzemtörténet tárgyát, helyét, kapcsolatát a többi történeti diszciplínával. Nyomatékosan hangsúlyozták a tárgy komplexitásából következő komplex kutatás, a közgazdasági, szociológiai és más új módszerek alkalmazásának szükségességét. * E vázlatos áttekintés után térjünk meg saját portánkra. Hogyan nőtt fel nálunk, szinte észrevétlenül, a történettudomány perifériáján, az üzemtörténetírás ? Magyarországon a kései indulás, amint utaltam rá, bizonyára az ország ipari elmaradottságával, a hajdani vezető rétegek konzervativizmusával és ebből is eredően: a politikatörténet csaknem osztatlan hegemóniájával függött össze. A polgári történetírás csekély érdeklődést tanúsított az újkor, a kapitalizmus kora, még kevesebbet a gazdaságtörténet, a legkevesebbet a munkásosztály helyzete, mozgalma iránt. Nálunk a tőkések között is alig 29 Uo. 13—14. 1. 30 A konferencia anyaga megtalálható: Zbornik materiálű mezinárodní porady о dejinách závodú. Praha, Institut Revoluéního hnutí. 1967 (sokszorosított). A konferenciáról beszámol L. Sz. Rogacsevszkaja : Isztorija fabrik . . . 155 —156.1. —Rövid ismertetés található H. M. : Történész vándorgyűlés az üzemtörténet kérdéseiről. Párttörténeti Közlemények, 1967. 2. sz. 196. 1.
