Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
AZ IPARI FORRADALOM KÉRDÉSÉHEZ 67 Románia iparát 33 kis, a helyi jelleget meg nem haladó gó'zmalom, 2 cukorgyár és ugyanannyi szeszfőzde reprezentálja.10 8 A nagyipar kifejlődésének mintegy jelképes eseménye 1876-ban az első export gőzmalom felépítése Brailában. A nyolcvanas-kilencvenes években valóban megindul az ipari forradalom kibontakozása. A külföldi befektetések nyomán 1901 —1902-re 625 gyár működéséről adnak számot az iparstatisztikák. Ezekben már 45,2 ezer lóerő teljesítőképességű erőgéppark dolgozott, a gyári munkások száma pedig 39,7 ezer főre emelkedett. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a századfordulóig eltelt évtizedekben Románia esetében különösen világosan látható, hogy csupán az iparosodás és ipari forradalom kezdetéről beszélhetünk. Ezt a fenti adatok önmagukban is mutatják. Hozzá tehetjük ugyanakkor, hogy az önmagában is rendkívül kevés gyár jelentős része ebben a periódusban még kicsiny volt, s az iparban dolgozó munkások összes számának egyharmadáig emelkedő gyári munkások közül mindössze 16% dolgozott 500-nál több munkást foglalkoztató nagyüzemekben.109 Bulgáriában 1830 és 1879 között mindössze 20 gyár alakult,11 0 de a gyárak száma 1887-ben is csupán 36-ra emelkedett. E néhány gyár még nem je, lentette az ipar meghonosodását, annál is kevésbé, mivel ezek közül 26 malom, sör- és szeszfőzde volt. Az egyéb iparágak közül legjelentősebb a 6 kis ' fonoda által képviselt textilipar volt. A nyolcvanas évek második felétől azután több textilipari alapításra került sor, s az élelmezési iparban is számos új vállalat létesült. 1907-ben már 206 gyár működik, de a gyárak munkáslétszáma nem haladja meg a 12 ezer főt.111 Az iparágak egész sora még változatlanul kisipari keretekre korlátozódott, amit jól mutat, hogy az ipari munkások kétharmada a XX. század elején is a kisiparban dolgozott, s az iparba fektetett tőke 52%-a forgácsolódott szét apró üzemek és munkahelyek között.112 A balkáni országok esetében tehát egyrészt azt figyelhetjük meg, hogy ' az iparosodás eredményei még az első világháborúig eltelt egész periódust tekintve is gyengébbek, az ipar rendkívül kezdetleges, a nemzetgazdaságban ( játszott szerepe nagyon gyenge, másrészt szembetűnő, hogy a technikai forradalmasodás, a gépi nagyipar túlsúlyra jutása a kézműiparral szemben nemcsak a századfordulóig nem következett be, hanem a világháborúig sem játszódik le. A magyar és orosz fejlődéstől való lemaradás tehát két vonatkozásban is fennállt: az ipar technikai forradalmasodása nem játszódott le, a gépi nagyipar nem került túlsúlyra, és az ipari bázis nem szélesedett oly mértékben ki, hogy az illető országok gazdaságában meghatározó tényezővé váljék. Annyi azonban kétségtelen, hogy az ipari forradalom folyamata ezen országokban is megindult a világháborúval záruló korszakban. A későn, jórészt nyugati tőkebefektetések közreműködésével meginduló iparfejlődés az ipari forradalom kései kibontakozása mellett másik szembetűnő sajátosságként rendkívül kirívó ágazati egyoldalúságot mutatott, mely az egyes kelet-délkelet-európai országokban ugyan igen nagy eltérésekkel érvényesült, mégis általánosságban a textilipar viszonylag kisebb, az élelmiszeripar viszonylag nagyobb szerepében jelentkezett. Ami Magyarországot 108 O. Ciorceanu : i. m. 108. 1. юз g — дг. ДГ. Gonstantinescu: i. m. 34., 173. 1. 110 K. Lambrev: i. m. 61. 1. 111 Paul Lindenberg : Das neue Bulgarien 1887—1912. Berlin. 1912. 112 К. Lambrev: i. m. 59. 1. 5*
