Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
64 BEREND T. IVÄN—BÁNKI GYÖRGY is, hogy a hatvanas évek elején alkalmazott gőzgéppark tulajdonképpen az ipar egyetlen területének meginduló gépesítését jelzi csupán. A 480 gőzgépből ugyanis 308 az élelmezési iparban található. A vas- és fémiparban viszont mindössze 83, a gépiparban 17, a faiparban pedig 29 gőzgép működött. Egész iparágak számára volt még ismeretlen ebben'az időszakban a gőzgép. A textilipar 6, az építőanyagipar 2, a bőripar 1, a papíripar 7 gőzgépe különösen kirívóan mutatja ezt." A gép az 1860-as évek elejéig tehát még nem hódította meg a magyar ipart. Az ipari forradalom kibontakozása csupán a XIX. század hatvanas éveinek végétől figyelhető meg. Ennek első eredményeit már az 1884-ben készült iparstatisztika is világosan mutatja. A nyolcvanas évek eleje azonban nem csupán kényszerű, a statisztikai felvétel időpontja által diktált határ, hanem az ipari forradalom valóságos belső periodusvonala is. Mi jellemezte a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig eltelt mintegy másfél évtizedet az ipari forradalom szempontjából? Mindenek előtt a gépek térhódítása, a gőzgépek és lóerőteljesítményük viszonylag gyors számszerű növekedése. 1884-ben a magyar iparban működő gőzgépek lóerőteljesítménye az 1863-as 8134-ről 63 869-re, majdnem nyolcszorosára ugrott. A lóerőkapacitás megosz- • lása azonban változatlanul rendkívül aránytalan. Az összes lóerőszámból 36 646 lóerő, vagyis a teljesítőképességnek közel 60%-a az élelmezési iparban található. Az élelmezési ipar gépparkja tehát különösen ugrásszerűen emelke- ( dett: a két felmérés közötti két évtizedben több mint megtízszereződött. Az élelmezési iparban ezzel tulajdonképpen bekövetkezik a gépek térhódítása és a gépi termelés túlsúlyra jutása. A vezető malomiparban a kisjelentőségű, helyi malmoktól eltekintve, melyek nem folytattak kereskedelmi tevékenysé- : get, hanem a parasztoknak ún. vám (természetbeni részesedés) ellenében őrölték saját fogyasztásra szánt terményeiket, a gépi termelés vált uralkodóvá. Magyarországon 1880-ban 17,5 millió mázsa gabonát őröltek meg, s ebből ' 10 millió mázsát, 56,8%-ot gőzmalmok.100 Az élelmezési ipar másik vezető ágazatában, a cukoriparban, főként a korábbi időszak létesítései nyomán lényegében teljessé vált a gépi termelés.30 1 Az iparág 17 vállalata a kor szintjének megfelelő, modern technikai színvonalat képviselő gépi üzem volt. Az ipari forradalom előrehaladása az élelmezési ipar mellett leginkább a vas- és fémipar területein konstatálható: Az iparágban alkalmazott gőzgépek teljesítőképessége az 1863-as 2442 lóerőről 1884-re 144 844 lóerőre, mintegy hatszorosára ugrott. A kohászat ezekben az években honosítja meg az ipari forradalom technikai vívmányait. Jellemző módon 1867-ig a magyarországi kohók — az egyetlen modern dél-erdélyi kohászati bázist leszámítva — faszéntüzelésűek, a kohók fúvóberendezéseit zömmel vizikerékkel üzemeltetik. A hetvenes években hódít tért azután a koksztüzelés, ami a Bessemereljárás meghonosításával kapcsolatos. Magyarországon 1868-ban helyezik üzembe az első, és 1875-ben a második Bessemer-konvértért. 1869-ben indul meg az acélgyártás, s 1873-ban épül fel az első Martin kemence. Ezekben az években egymást követően szüntetik be a régi technikára alapozott, elavult olvasztókat. A nyolcvanas évek elejére a működő kohók száma 70 re csökkent az egy évtizeddel korábbi 86-tal szemben, s a korszerű technikával felszerelt 99 Futó Mihály : A magyar gyáripar története. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 26. számú kiilönkiadványa. Bpest. 1944. 301. I. 100 Láng Lajos: Magyarország statisztikája. II. köt. Bpest. 1887. 366—367. 1. 101 Vö. Wiener Moszko: A magyar cukoripar története. Bpest. 1903.
