Századok – 1968
Történeti irodalom - Analele ştiinţíficeale Universitătii „Al. I. Cuza" din Iaşi. Tom. X.(Ism. Szász Zoltán) 693
693 [TÖRTÉNETI IRODALOM szakember feladata, hiszen különben is eltűnőben van a különbség a tudományos szakmunka és a tudományos népszerű alkotás közt. A dilettantizmus csak árt a népszerűsítés ügyének. Az eddigi munka hatékonyságának lemérésére vonatkozó vizsgálatok csak most indultak meg. Az ismertetés-rovat a Voproszi Isztorii elméleti tanulmányait és a History and Theory с. folyóiratot ismerteti két francia, ill. angol módszertani munka mellett. Végül az információs rovatban Janusz Zarnowski beszámol a módszertani bizottság munkájáról, amely 19G3. okt. 11. óta 18 vitaülést tartott, s ezeken olyan témákat tárgyalt meg, mint történelem és szociológia, a társadalomtudományok integrációja, a történeti pszichológia (általában az egyéb társadalomtudományokhoz való viszony volt a bizottság egyik fő témája), vagy Afrika története kutatásának problémái, az átvétel szerepe az állam- és jogtörténetben, a tipológia problémái stb. A hosszúra nyúlt tartalmi ismertetés után nincs már hely kritikai megjegyzésekre (pedig lehetne ilyenekre gondolni akár mindjárt Katz tanulmányával kapcsolatban, amely túlságosan formálisan vizsgálja problémáját, s a társadalmi haladás mércéjét fel sem próbálja vetni, persze ez megint annak a tisztázását követelné meg konkrétebben, mit is értünk társadalmi haladáson stb.). A tanulmányok maguk, s még inkább az egész kezdeményezés, ha részleteiben talán ellenvetéseket váltanak is ki, egészében minden bizonnyal figyelmet érdemel, ezért nagy érdeklődéssel várjuk a további köteteket. NIEDEKHAUSEB, EMIL i^IIIE «HmflIICE .AIE INRERSIIÄTII „AL. I. CUZA" (lasi Sec^ia Ill-a, torn. X. 1964. 160 1.) A iasi-i egyetem 1964. évi történeti évkönyvében elöljáróban rövid összefoglalást találunk az utóbbi húsz évben folytatott történeti kutatásokról, majd ezt követi 0. Ciliodaru a cotnari és hirläu-i híres szőlők XV —XVIII. századi állapotáról és Moldva gazdasági életében vitt szerepéről szóló tanulmánya. A cotnari szőlők, melyek Moldva számára körülbelül olyan jelentőséggel bírtak mint hazánkban Tokaj, a XV. században magyar telepesek révén alakultak ki. A kezdetben lényegében városi tulajdont képező szőlők fokozatosan feudális birtokká alakulnak át a fejedelem vásárlásai illetve adományozásai révén. A XVII. század elején még működött a latin és magyar tannyelvű iskola, a század második fele a belvillongások, lengyel —török háborúk, a hanyatlás kora. A déli megyék bortermelése lassan megnövekszik, s ezzel egyidőben Cotnari és Hirläu jelentéktelen faluvá süllyed. K. Myslinski Lublin XIV —XVI. századi kereskedelmi kapcsolatait ismerteti röviden, Oh. Platon: A havasalföldi és a magyar forradalom visszhangja Moldvában 1848 — 1949-ben c. tanulmányában jórészt feltáratlan forrásanyag alapján összefoglalja a cári hadsereggel együttműködő moldvai kormányzatnak a forradalom átcsapásának megakadályozására hozott intézkedéseit, bemutatja mindazokat a jelenségeket, melyek a néptömegek feszült hangulatát tükrözik. Különös fontosságú a magyar forradalom, elsősorban Bem tábornok győzelmeinek ós moldvai betörésének visszhangja. Míg a polgári történetírás a lakosság egyértelmű szembefordulását emelte ki, a szerző rámutat arra, hogy a magyar forradalom hosszabb időn át erjesztő hatással volt a határvidékek népességére. Bem betörésekor valóban sokan el is menekültek, az otthon maradottak azonban később annál több gondot okoztak a hatóságoknak és a nagybirtokosoknak. S bár 1849-ben a forradalom szervezésére alkalmas belső erők hiánya, számottevő ellenforradalmi katonai erő jelenléte, az erdélyi magyar ós román forradalmi erők végzetes megosztottsága Bem jelenlétében sem tette lehetővé a moldvai forradalom kibontakozását, a havasalföldi, illetve a magyar események jelentős hatást gyakoroltak a politikai gondolkodás fejlődésére. N. Gostar : Dácia 271 után című cikkében összefoglalja a provincia kiürítése utáni élet vizsgálatával foglalkozó régészeti feltárások eredményeit. 0. Marinescu és I. Brezeanu Galati és Bräila kikötővárosok munkásmozgalmának a szociáldemokrata párt újramegindítása utáni (1911 — 1914) fellendülésével foglalkozik. A kikötők munkáján alapuló gazdasági élet 1912 ós 1914 között határozott hanyatlást mutat; részben a rossz 1912-es mezőgazdasági óv, majd a Balkán-háború és az első világháború kitörése következtében. A munkásság megmozdulásai 1914-től gazdasági helyzetük javításán túl bizonyos háborúellenes jelleget is öltöttek.