Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
60 BEREND T. IVÁN— RÍNK1 GYÖRGY nem volt lehetőség. A bankrendszer révén azonban összegyűjthetővé váltak a gazdaságokban fellelhető tőkék, és ezek befektetése indukálta az iparosítás gyors előrehaladását. Az iparosodás harmadik típusát — Kelet-Délkelet-Európára vonatkozóan — beleértve Oroszországot, Bulgáriát, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia keleti területeit, ebben Magyarországot is — a súlyosabb elmaradottság határozta meg. Ez utóbbi esetben ugyanis már nem lett volna elég a meglevő tőkék összegyűjtése és ipari befektetése, hanem a gazdasági eszközökön túl erőteljesebb beavatkozásra volt szükség. Az „orosz típusú iparosodás" legfőbb jellegzetessége tehát — e nézetek szerint — az erőteljes állami beavatkozás. „Az orosz típusú iparosítást az állam szerepe igen világosan megkülönbözteti német vagy osztrák ellenpárjától." Az európai iparosodás különbözőségeinek feltárása és általánosítása, fő típusainak megkülönböztetése rendkívül fontos, s ehhez a fenti nézetek vitathatatlanul értékes mozzanatokkal szolgálnak. A fő típusok megkülönböztetésénél mindenekelőtt valóban egyik fontos megközelítési lehetőségnek tűnik a fejlettség (tőkefelhalmozási képesség) szintjéből való kiindulás s ezzel összefüggésbe állítva az iparosítás módszerében jelentkező eltérések számításbavétele. A harmadik, kelet-délkelet-európai típus esetében azonban mégis vitatható az állami beavatkozás megkülönböztető és legfontosabb jegyként ' történő kiemelése. Egyrészt nem is beszélünk most részletesen arról, hogy ezekben az országokban az államhatalomban még nagy szerepük volt a földesúri ' erőknek, s az állam —osztályjellege alapján— még a tisztán kapitalista fejlődéssel szemben a feudális maradványok védelmezője, és így bizonyos fokig a kapitalista fejlődés nehezítője, akadályozója is. Másrészt azt hiányolhatjuk, hogy az állam szerepét Gerschenkron és e nézet képviselői egyoldalúan vetik fel, ha ' csak a harmadik típus összefüggésében tárgyalják, s figyelmen kívül hagyják egyetemes szerepét. Az iparosodás folyamatában ugyanis az állam Európa egészében fontos szerepet játszott, vagy közvetlenül az iparosításban (ahol az előfeltételek nem voltak eléggé kedvezőek), vagy éppen közvetve, az iparosítás előfeltételeinek biztosításában. Bonyolítja a kérdést, hogy Európa két eltérő fejlődési irányt képviselő területén az előbb említett különbségek időbeni eltérésekkel kapcsolódtak össze. Ahol az államnak közvetlenül az ipar fejlesztésébe kellett beavatkoznia, hogy a kedvezőtlen előfeltételeket ezzel mintegy ellensúlyozza, ott ez a beavatkozás a XIX. században, a XX. század elején válik különösen jelentőssé, ahol a beavatkozás idézett formái az ipari forradalom előfeltételeinek kialakításához járulnak hozzá, ott e beavatkozás általában már a megelőző századokban figyelhető meg, hogy a XIX. századra átadja helyét a szabadverseny és az állam szerepe tagadása ideológiájának és gyakorlatának is. A nyugati területeken főként az utóbbival találkozhatunk, ami azonban egyáltalán nem csökkenti az állam tevékenységének jelentőségét. Ki tagadhatná pl., hogy az iparosítást a belső felhalmozásból végrehajtó Angliában a belső felhalmozás szintje többek között éppen azért lehetett olyan magas, mert előzőleg az állam rendkívül aktívan beavatkozott a felhalmozás kedvező előfeltételeinek megteremtésébe. Közismert az Erzsébet-kori angol állam különleges szerepe a hajózás és kereskedelem fejlesztésében, gyarmatok szerzésében. De ebben az összefüggésben említhetjük az enclosure rendszer ismert folyamatait, az állam közvetlen beavatkozását annak előmozdításában, vagy akár a hírhedt szegénytörvényeket, melyekkel elősegítették az ipar munkaerőellátását és a bérmunka szükséges fegyelmének kialakítását. Nemcsak Angliában,