Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Bokes; František: Szlovák témák és szlovák munkatársak jelentkezése a Századok hasábjain (1867–1918) 649–648-649
652 FRANTISEK BOKES VIII. évfolyamában (1874) Zsilinszky ismételten recenziót készített a Letopis Matice Slovenské IX. évfolyamáról, s megelégedéssel állapította meg, hogy a Letopis Matice Slovenské megjelentette Sasineknek a Századok publikációs tevékenységéről írott cikkét is. A Matica Slovenská 1875-ben történt erőszakos bezárása után elmaradtak a Letopis Matice Slovenské publikációs tevékenységéről készített Zsilinszky- referátumok is. Az új szerkesztő kijelölése után Thaly Kálmánt Szilágyi Sándor váltotta fel — a Századok legalább rövid bibliográfiai adatokat közöl a legújabb szlovák történeti kiadványokról, főleg pedig Sasinek „A mai Magyarország történetének kezdetei" és a „Magyar királyság története" című munkáiról, amelyekről kiadásuk idején a Századok sem recenzió, sem pedig hír formájában nem tett említést. A Századok XII. évfolyamában (1878. 294 — 296. 1.) Zsilinszky ismertetést készített a történeti, topográfiai, archeológiai és etnográfiai cikkeket tartalmazó Slovensky Letopisról (Szlovák évkönyv), amelyet Sasinek 1876-ban kezdett kibocsátani; ez az évkönyv Szlovákia miiltjára vonatkozó, többnyire szlovák szerzők tollából származó gazdag tartalmú cikkeket adott az olvasónak. Erről írott ismertetésében Zsilinszky konstatálja, hogy a Matica Slovenská-t bezárták, alkalmazottai pedig szétszóródtak. Zsilinszky megemlítette, hogy a Sasinek által kiadott, a történelemkedvelők számára is tanulságos új évkönyv együttműködésre szólítja fel a magyar történészeket. Sasinek nevével csak hosszabb szünet után találkozunk újra a Századok hasábjain. Sasinek visszavonulását és elnémulását az okozta, hogy Magyarországról Prágába, majd a stájerországi Algersdorfba költözött; a Századok XXV. évfolyama Sasinek több cikkéről tesz említést (1891. 251. 1.), amelyek a Parlamentär 1890-es évfolyamában jelentek meg. Ebbe a folyóiratba az esztergomi érsekségről, Erdélyről, V. Skultétyről, a Dráva tiroli területén levő szláv helynevekről, Hunfalvy munkájának kritikájáról, Magyarország etnográfiájáról stb. írt. Algersdorfi számkivetésének idején Sasinek a máriacelli Szűz Mária templom fogadalmi képéről készített leírását elküldte a Századoknak. A XIX. század végén Sasinek reagál (Századok XXXII. évf., 1898. 168—170. 1.) Márki Sándornak Paulus Diaconusról írott adalékára, amelyet a Századok 1897-ben publikált. 1905-ben Sasinek ismét vitába száll Márkival (1905. 69 — 70. 1 ), mégpedig a Szent Paulinus és az avarokról írott cikke miatt. Sasinek a Századok szerkesztőjéhez írott levelében hangsúlyozza, hogy Márki Sándor állításai nem mindenben felelnek meg a történetírói objektivitás követelményeinek. Főleg Márkinak azon állításáról van szó, amely Nagy Károlyt christianizátornak tartja. Sasinek véleménye szerint valójában a korabeli Pannóniában élő szlávok és az avarok latinizációjáról volt szó, mivel ezen a területen ebben az időben már meghonosodott a kereszténység. igaz, nem latin, hanem inkább az ószláv ritus formájában. Sasinek azt állította, hogy bár az újrakeresztelés meg volt tiltva, mindig akadtak olyanok, akik ezzel nem sokat törődtek. A Századok szerkesztősége főleg abban a tekintetben vitatta Sasinek állításait, hogy a magyar történészek nem ismerik el a szlovák történészek munkáinak jogosultságát, ill. illetékességét, s hogy a magyar történészek tudatosan mellőzik és visszautasítják a szlovák történészek munkáit. A Századok szerkesztősége megemlítette — s ekkor főleg Sasinekre gondolt —, hogy időnként ismertetéseket írhatna a szlovák történészmunkákról, s azonnal fel is sorolta azoknak a műveknek a címét, amelyek számításba jöhetnének. Sasinek a Századok szerkesztősége felhívásának nem
