Századok – 1968

Közlemények - Ságvári Ágnes: Diplomáciai iratok 1920-ból; Kun Béla kijuttatásáról Ausztriából Szovjetoroszországba. 562

DIPLOMÁCIAI IRATOK KUN BÉT,Л KIJUTTATÁSÁRÓL 565 olasz szocialisták közösen kezdeményezték az olasz kormányzatnál, segítse a a népbiztosok szabad mozgását biztosító áttelepülését. Az ausztriai keresztényszocialisták, köztük az illetékes igazságügyi államtitkár azonban megtagadták a kérés támogatását, várva, hogy időközben majd sikerül Horthy-Magyarországnak belső és külső helyzetét annyira stabilizálnia, hogy kérelmét az osztrák kormány teljesíthesse.1

2

Válaszul az osztrák Központi Munkástanács kommunista javaslatra felajánlotta védelmét Kun Béláéknak, amit ők 1920. március 23-án elfogadtak.1

3 Az áprilisi arzénos mérgezési kísérlet újra a figyelem központjába állította a magyar népbiztosok ügyét. A tiltakozások hulláma indult meg a saját területén idegen hatalom terrorakcióját tűrő kormány tehetetlensége ellen. A polgári demokratikus elvek alapján álló osztrák kormány végül is — többszöri tárgyalás ellenére — sem lépett egyezségre azzal a kormánnyal, amely éppen bécsi követének közvetítésével június 1-én anyagi és fegyveres támogatást helyezett kilátásba az osztrák kormány megdöntésére törő, Ausztria kiszakított részének és Bajorországnak az egyesítésével dél-német államot tervező bajor puccsisták részére.1

4 De a népbiztosok helyzete egyre romlott. Az osztrák hatóságok, amelyek már megérkezésükkor szigorú politikai kategóriák szerint rangsorolták a hozzájuk menekülőket, mozgási szabadságukat fokozatosan korlátozták.15 A külvilággal az esetek nagyrészében csak levél útján érintkezhettek, mint ! arról Leninhez, Bucharinhoz, Radekhez küldött írásaik tanúskodnak, amelyekben a megöltek családtagjainak és az internáltaknak a támogatását kérik.16 i Mégis ameddig közvetlen életveszély nem fenyegetett, földrajzilag is az újjáéledő magyar kommunista mozgalom közvetlen közelében akartak maradni, hogy segítsék azt. Kun Béla ekkor készítette Forradalomról forradalomra c., a Tanácsköztársaság tapasztalatait számba vevő művét, Szántó Béla maga is tanulmányon dolgozott, mialatt az időközben kiszabadult Rákosi Mátyás és Vágó Béla a hazai és bécsi mozgalmi kapcsolatok kiterjesztését készítették elő.17 Márciusban már több jel arra mutatott, hogy a népbiztosok élete veszélyben forog. Az osztrák hatóságok szemfényvesztő híreszteléseinek leleplezésére, hogy kitűnjék: „védőőrizetük" sokkal inkább nevezhető fogságnak, a népbiztosok 1920. március 29-én háromnapos éhségsztrájkba léptek, és ezt jelentették a Kommunista Internacionálénak. A március 28-án Leninhez intézett levélben már felmerült az elkerülhetetlen kiutazás gondolata is.1

8 12

Soós : i. m. 373-374. 1. 13

Kun Béláné: i. m. 266-268. 1. 14

A levert, Kapp-puccs egyik szervezőjének, Ludendorffnak Horthyhoz írott levelét és a kapcsolatos dokumentumokat közli: Horthy Miklós titkos iratai. Bpest, Kossuth Könyvkiadó. 1962. 15

Renner még 1919. május 3-án, a Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején előzetesen intézkedett arról, hogy emigrálásuk esetén a tanácskormány tagjai internálandók. — Közülük a nem-kommunisták szállodában helyezendők el — Kunt ésSzamuelyt megérkezésükkor azonnal el kell különíteni. Herbert Steiner: i. m. 766. 1. 16

MSzMP. Párttörténeti Intézet Archívuma. (A továbbiakban Pl Arch.) 500. f. 2/9. ö. e. 17

Pl Arch. 500 f. 2/5. ö. e. 18

A háromnapos éhségsztrájkot azért kezdtük — írják Kun Béla, Max Lewien, Pór Ernő, Vágó Béla, Rákosi Mátyás, Haller Béla, Rudnyánszkyn, a Komintern magyar munkatársán keresztül Leninhez intézett levelükben, — „mert nem tűrhettük tovább, hogy a világ proletariátusát abban a hazugságban ringassák, hogy mi menedékjogot