Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
A „LEX APPONYI" 529 A számokból természetesen az is kiderül, hogy a Lex Apponyi elfogadása nem vezetett a román iskolák teljes felszámolására, még törzsállományának megsemmisítésére sem, amely tényre alapozva sem lehet azonban felmentő levelet adni a soviniszta iskolatörvényeknek.211 A szlovák nemzeti mozgalom kisebb ellenállóképessége folytán a szlovák nyelvű iskoláztatás ügye nagyobb sérelmet szenvedett, mint a román iskolahálózat. E folyamat még pontos felmérésre szorul, annyi azonban bizonyos, hogy 1909-ben legalább 400 iskolában maradt meg valamilyen formában a szlovák nyelvtanítás.21 2 A nemzetiségi iskolaügyet ért sérelem nem korlátozható az iskolák, tanítók és tanulók létszámában mutatkozó csökkenésre. Az adott viszonyok között az erőszakolt államsegélyeken keresztül történő állami ellenőrzés is sérelmes volt nemzeti szempontból, mert a fentebb ismertetett soviniszta jellegű feltételekkel kötötték össze. Az államsegélyben részesülő iskolák száma 1907 után jelentős mértékben felszökött, de azért nem érte el a meglevő iskolaállomány felét. Az 1910—1911-ben működő 1436 román és szerb görög keleti iskola közül 456 vett igénybe államsegélyt, a kiutalt összeg több mint fele szerb tanintézetekhez folyt be.21 3 A nemzetiségi iskolák, ahol csak lehetett, igyekeztek elkerülni az államsegély felvételét. Különösen erőteljes ellenállást fejtettek ki a román iskolafenntartók. Több román község biztosította tanítójának a szükséges fizetésminimumot.21 4 A Hont megyei szlovák lakta Felső-Terény szintén visszautasította az államsegélyt.21 5 Az iskolafenntartói autonómia nagyjában-egészében 211 Merkur megközelítően helyes adatokat közölt a megmaradt román iskolákról, amikor számukat 2399-re tette. A korabeli román becslések mind efölött jelölik meg a megmaradt iskolák számát. Egy 1912-ből származó becslés szerint az 1907 előtti több mint 3000 román felekezeti iskolából 1911-re 2439 maradt. (Dr. Onosifor Ghibu: Çcoala româneasca ... 6. 1.) A román iskola- és egyháztörténet másik kiváló ismerője 1918-ban 2648 román iskoláról tud, amelyekben 2840 tanító működött. Érdekes, hogy ez a munka a románok iskola- és tanító veszteségeit Merkúrnál is kevesebbre becsüli. A görög keletieknél 145 iskola, a görög katolikusoknál pedig 88 iskola felszámolásáról tudósít. Ennek megfelelően a görög keletieknél 1918-ban 129 tanító, a görög katolikusoknál 114 tanító kiesése mutatkozik. (Dr. loan Lupa§: Istoria bisericeascä a Românilor ardeleni. Nagyszeben. 1918. 251. 1.) Merkur adata nem tért el lényegesen az egyik hivatalos magyar kiadvány 2170-es számától, hiszen ez utóbbi már 1914-re vonatkozott. (Magyarország közoktatásügye az 1914. évben. Bpest. 1917. 12. 1.) Ezt az adatot fogadja el a legújabb román kutatás (Din istoria Transilvaniei. II. Edifia a Il-a. Bucuresti. 1963. 469. 1.). Merkur ott tévedett, amikor ezt az állapotot egészségesnek tartotta, sőt arra hivatkozva, hogy az akkori Romániában 1907—1908-ban összesen 247 000 gyermek járt 5541 tanítóval rendelkező 4177 iskolába, egyenesen az erdélyi románok kedvező iskolapolitikai helyzetéről írt. (Pesti Hírlap, 1913. ápr. 1—2. 34. 1. — Merkur: Az Apponyi-féle törvény hatása a román iskolákra. I—II.) Merkur elhallgatta, hogy az erdélyi és romániai iskolahálózat fejlődóstendenciája eltérő irányt mutatott. Nem vette figyelembe továbbá, hogy az akkori Románia fejletlen iskolahálózata a mostoha történelmi múlt öröksége volt. Erdély oktatásügye a korábbi viszonylag kedvezőbb történelmi fejlődés következtében épülhetett ki jobban. A dualista Magyarország nemzetiségpolitikája azonban csak rontott az erdélyi román iskolaügy helyzetén. 212 Slovensky Tyzdenník 1909. szept. 17. 1. 1. — „Heródes." Itt említjük meg, hogy téves az a felfogás, amely az összes magyarországi nemzetiség iskolapolitikai helyzetét egyedül a szlovákok iskolaügyének adataival jellemzi. Э. И. Рубинштейн: Крушение Австро-венгерской Монархии. M. 1963. 31. 1. 213 Merkur: i. m. 33. 1. 214 Lupta, 1908. jan. 16. 2. 1., febr. 4. 8. 1. 215 Lupta, 1908. jan. 30. 1. 1. 8 Századok 1968/3—4