Századok – 1968

Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484

A „LEX APPONYI" 503 — amelynek közeli győzelmet jósolt — könnyen el lehet takarítani a soviniz­mus mocsarát a felvilágosodás, a szabadság és a haladás útjából.9 1 A sajtókampányt a szlovákoknál is a különféle testületek és gyűlések (a felsőliptói járás, a trencséni, liptói és nyitrai szeniorátus stb.) tiltakozása egé­szítette ki.9 2 Néhol tüntetőleg megemelték a községi tanítók fizetését.9 3 A de­monstrációk azonban itt sem érték el céljukat, nem tudták megakadályozni a törvények elfogadását és szentesítését. Nem sokkal később egy ismert szlovák történész már elkeseredetten állapította meg, hogy Bécs ezúttal is a magyar kormányzatnak, a magyarosításnak tett engedményekkel fizette vissza a nem­zetiségi vezetők ragaszkodását.9 4 A szerb radikális párt lapja a Berzeviczy-javaslat új kiadásának nevezte Apponyi tervezetét. A nemzetiségeket megsértik nyelvi jogaikban, az egyháza­kat pedig autonómiájukban. A tanítókat nem tudja megnyugtatni még a ja­vaslatban foglalt fizetésemelés sem. A magyar soviniszták szintén elégedetle­nek lesznek: kevesellni fogják a törvény rendelkezéseit, mert őket csak minden nemzetiségi iskola államosítása elégítené ki. A Lex Apponyi val egyedül csak Bécs lehet elégedett — hangoztatta a szerb radikálisok orgánuma.95 Ez új, külö­nösen józan és megszívlelésre érdemes hang volt, amely Bécs-ellenességével el­ütött az eddigiekben ismertetett nemzetiségi kiadványok politikai vonalveze­tésétől. A Zasztava közölte Jasa Tomiénak, a párt vezérének egyik beszédét, amely részletesen kitért a Lex Apponyira. Tomic hangsúlyozta, hogy pártja nem ellenzi a magyar nyelv tanítását. Sőt, ha csak rajtuk múlna, még egy szláv nyelvet, valamint a francia és angol nyelvet is taníttatnák. Azonban — jelen­tette ki Jasa Tomié — mindez lehetetlenség. Az elemi iskola csak a legszüksé­gesebb ismeretekkel ruházhat fel, s ezeket is csak az anyanyelven nyújthatja. Ha ezt a célt elérte, megfelelt feladatának. A szerb radikális párt vezére igen fi­gyelemre méltó szavakkal fejezte be a magyar iskolapolitikára vonatkozó fejte­getéseit: „Nincs ma olyan nép, és sohasem is volt, amely az elemi iskolában két nyelvet sajátított el."90 A szerb radikálisok lapja más alkalommal Kossuth Lajosnak a nemzeti türelmességre vonatkozó szavait állította szembe a magyar függetlenségi és 48-as párt politikai gyakorlatával és Kossuth szellemében kért attól megér­tést.9 7 Ám mindhiába. S a magyar kormányzat merev elzárkózása, amely a szö­vetséges számba menő szerb radikálisokkal szemben sem oldódott fel, a szerb politikában elkerülhetetlenül annak a csoportnak kedvezett, amely Béccsel, a Habsburgokkal szövetkezve, a magyar kormányzat ellenére kívánt érdekeinek érvényt szerezni: a Polit-féle szerb liberális pártnak. Az utóbbi hivatalos köz­lönyében már 1906 novemberében felemelte szavát a készülő iskolatörvények ellen. Őrködjetek konzulok! — adta ki a jelszót és jóelőre óvott attól, nehogy a 91 Uo. 139. 1. 92 Slovensky TyMenník 1907. ápr. 12. 6. 1. — „Proti skolski predlohe Apponyiho". 93 Vö. Slovensky Tyzdenník 1907. augusztus 2. 3. 1. —- „Slovenski sedliaci si bránia skolu". 94 Julius fíotto: Slováei. Vyvin ich národného povedomia. Dejepisny nákres. II. Turciansky Sv. Martin 1910. 177. 1. 95 Застава (Вечерни лист), 1907. febr. 10. (a régi időszámítás szerint) 1. 1. — „Нови законски предлози о школама". 96 Застава (JyTaphu лист), 1907. márc 21. 1. 1. — «Говор Jauie ТомиЬа». 97 Застава (ВечерЬи лист), 1907. márc. 24. 1. 1. — «Народне школе и матерЬи je3HK».

Next

/
Thumbnails
Contents