Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
44 BEKEND T. IVÁN—RÁNKI GYÖRGY és az iparosítással szükségszerűen együttjáró megnövekedő exportigények kielégítésére is. Ebben az értelemben közismert, s P. Mantoux megállapítása óta33 a gazdaságtörténeti irodalomban rendkívül elterjedt az ipari forradalom agrármegalapozásának, egyesek fogalmazása szerint az „agrárforradalom"nak mint az iparosítás előfeltételének szükségessége. önmagában a feudális intézmények megszüntetése, a jobbágyviszonyok felszámolása tehát nem teremtheti meg az ipari forradalom közvetlen feltételeit. Ehhez be kellett következnie a mezőgazdaság fellendülésének, ami mindenek előtt a modern bérmunkaviszonyok elterjedésével, gépek alkalmazásával s a régi feudális munkaszervezet felszámolásával, egyszóval a mezőgazdaság tőkés átalakításával és ezzel szoros összefüggésben az agrártermelés ugrásszerű emelkedésével járt együtt. A jobbágyfelszabadítást követően Keleteurópában és a Balkánon általában negyed—fél évszázadra volt szükség a mezőgazdaság tőkés alapokra helyezéséhez, s míg ez nem játszódott le, az ipari forradalom előfeltételei nem alakultak ki, az ipari forradalom lehetősége, sőt szükségszerűsége nem bontakozik ki. A bérmunka és a gépi technika alkalmazásának kezdetei, s ami mindezzel együttjárt, a modern tőkés üzemszervezés kialakulása, a mezőgazdasági termelés ugrásszerű emelkedésére vezetett. Oroszország gabonatermelése pl. az 1864—66-os évek szintjéhez képest az 1885 -94 közötti évekre több minti 73%-kai nőtt.34 Romániában pedig négy évtized alatt közel megkétszereződött.3 5 Lengyelország porosz [kézben levő területein csupán a 90-es évek ' első felétől következő másfél évtized lefolyása alatt megkétszereződik a gabonatermelés, és a világháborúig még további 30%-os növekedés megy végbe.3 6 Magyarország átlagos búzatermése ezekben az évtizedekben az 1871 — 85 közötti 20,6 millió mázsáról 1901 —1915-re 41 millió mázsára emel-' kedett, vagyis ugyancsak kétszeresére ugrott.3 7 A rozs termelése mintegy1 50%-kal nőtt, az árpáé megkétszereződött, a kukoricatermelés pedig átlag 2,5-szeresére emelkedett. Jelentős növekedés következett be az állattenyésztésben is. Az európai Oroszországban a sertések száma 1864—69 között 9,4 millió darabot tett ki, 1896-ban 13,3 milliót, a lóállomány 15,5 millióról 18,6 millióra emelkedett.3 8 Magyarország szarvasmarhaállománya az 1870. évi 4,5 millió darabról 1895-re 5,8 millióra, a sertésállomány 3,6 millióról 6,4 millióra ugrott.3 9 A termelés növekedése minden esetben a kivitel jelentős emelkedésével járt együtt. A mennyiségi növekedés ugyanakkor nem mutatja azt az egyidejűleg lejátszódó rendkívül fontos folyamatot, hogy a modern állattartás kialakulása különlegesen gyors minőségi javulással járt együtt. A mezőgazdaság tőkésedését és viszonylag gyors fejlődését ezekben az évtizedekben nagymértékben elősegítette, hogy a rendelkezésre álló erőforrások legnagyobb részét közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaság fejlesztésére 33 P. Mantoux: The Industrial Revolution in the Eighteenth Century. London. 1928. 34 P. A. Hromov: Ekonomieseszkije razvityije Rosszii v XIX., XX. vekach. 1800—1917. Moszkva. 1966. 35 Petre Ercuta: Die Genesis des modernen Kapitalismus in Rumänien. Leipzig. 1941. 90. 1. 36 F. Bujak: Poland's Economic Development. London. 1926. 45., 47. 1. 37 Statisztikai évkönyvek alapján. 38 P. A. Hromov: i. m. 466., 467. 1. 39 Matlekovits : i. m. 322. 1.
