Századok – 1968
Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447
KÁSZONYI DÁNIEL 479: beriség szeretetében benne foglaltatik hazánk szeretete is — állapítja meg— . . . el fog jönni az idő, midőn a nemzetiségi eszme épp úgy el fog tűnni a föld színérő], mint kezd eltűnni az isten kegyelmébőli jog, hierarchia, a kasztkülönbség iránti tisztelet, akkor mindenki kozmopolita és filantróp lesz."9 3 A kozmopolita és filantróp terminus technikusok voltaire-i eredetűek, de tartalmilag itt már a munkásosztály internacionalizmusát és szocialista humanizmusát jelentették. Az internacionalizmus eszméjét — a Népszava számos cikke bizonyítja — teljes egészében magáévá tette Kászonyi, szembeszállt a sovinizmussal és hangoztatta, hogy a szociáldemokrácia mindenütt a világon szoUdáris a forradalmi kisebbséggel, mely „a népért harcol annak urai ellen".9 4 Internacionalizmusa nem elvont, hanem osztályalapon nyugvó, a munkásosztály és a szocializmus egységét vallja. „A szocializmus — írja — nem egyéb, mint minden tudományok tudománya, az emberek egymás közti viszonyai alkalmazásának tudománya . . A proletárságnak nemzetközileg kell szervezkednie, ha valaha meg akar szabadulni az elnyomás bilincseiből."9 5 Internacionalista látásmódja a Népszava szerkesztésében is érvényesült, hadat üzent a hungarocentrikus politikai szemléletnek, állandóan tájékoztatni igyekezett a lap olvasóit a nemzetközi munkás- és forradalmi mozgalmak helyzetéről, különösen az ír és orosz mozgalmak érdekelték, mély rokonszenvvel kommentálta e mozgalmak fellendülését és elkeseredéssel kudarcait. Hangsúlyozta, hogy a „munkás néposztályra" bír a legnagyobb fontossággal a nem1 zetközi helyzet, sőt odáig ment — a provinciális szemléletet kigúnyolandó —, hogy azt állította: „a mi sorsunk fölött nem mi, hanem Európa határoz . . . a külföld politikája ránk nézve több befolyással bír, mint érdektelen belügyeink".9 6 Oly behatóan figyeli a nemzetközi sajtót, hogy tájékozva van jóformán minden fontos eseményről, így az egyik svájci lap nyománhírt adPlehanov fellépéséről, amit „korszakalkotónak" jelöl, mert ebben a marxizmus térhódítását látja Oroszországban.9 7 A társadalmi forradalmat „Muszkaországban" várja kitörni, amely „az eddigi társadalmi rendet kövestől fel fogja forgatni".98 Lapszerkesztői működésének utolsó hónapjában az új esztendőt az emberek békevágya nevében köszönti, és ugyanakkor felhívja Európa kormányainak figyelmét arra, hogy vagy az elkövetkező háború alatt vagy utána mindenütt ki fog törni az általános forradalom „ ... az európai háborút európai szocialisztikus felkelés fogja követni".9 9 Három hét múlva, 1884. január 27-én utoljára jegyzi a lapot. Hogy miért vált meg tőle, erre csak következtetni lehet, mert az új szerkesztő nem indokolta. Valószínűleg egészségi állapota akadályozta a további munkában. 1885-ben még megjelent két nagy tanulmánya a Hazánkban a reformkor történeti eseményeiről és személyeiről. A hátralevő két esztendőről jóformán semmit sem tudunk. Az utolsó nyom 1885. november 20-áról való.10 0 Hentaller Lajoshoz írott levele arról tudósít, hogy súlyos beteg és kéri, írja alá takarékpénztári váltóját. Kászonyi Dániel elérkezett az út végére. 93 A bourgeois-k és szocialisták. Népszava, 1881. jún. 26. 94 Nemzetiség és nemzetköziség. Népszava, 1883. nov. 25. 95 A nemzetköziség. Népszava, 1881. nov. 13. 96 Hazánk és a külföld. Népszava, 1883. ápr. 8. 97 A muszka szociális mozgalom. Népszava, 1883. dec. 25. 98 Forradalmaink jellege. Népszava, 1882. nov. 26. 99 Mit hoz az új év. Népszava, 1884. jan. 6. 100 Kászonyi Hentaller Lajoshoz 1885. nov. 20. — Széchényi Könyvtár, Kézirattár.,
