Századok – 1968
Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447
KÁSZONYI DÁNIEL 453: ezekből huszonkettőt köztük Kászonyi Dánielt - név szerint felsorol. Az ifjak szervezkedéséről és az egyesület megalakulásáról a hangadó országgyűlési követek, így elsősorban Kölcsey, Deák, Beöthy, Ragályi Tamás és mások is tudomással bírtak, sőt a programot kidolgozni is segítettek. A besúgónak tulajdonképpen nem az ülésekről amelyek nyilvánosak voltak kellett elsősorban jelentést adnia, hanem a tisztikar belső tanácskozásairól, titkos terveiről stb. Az információk több oldalról futottak be és két fő gyűjtőhelyük volt: az egyik a Ferstl—Sedlnitzky- Metternich, a másik a Wirkner -Reviczky vonal, amely közvetlenül a császárhoz kapcsolódott. Bizonyos ideig különálló szerepet játszott ebben az együttesben József nádor, akit Reviczky a császár kedvence - gyakran megkerült. Az udvari intrika és a klikk-harcok minden önkényuralom elengedhetetlen tartozékai - színezték a Társalkodási Egylet elleni akciót. Mindkét szerv igyekezett a másikat túllicitálni, így egymással szemben is tevékenykedtek, Wirkner például bizonyos rendőrségi információkat egyéni úton megszerzett, és külön postával továbbította Reviczkynek, aki azonnal vitte a jelentéseket a császárhoz. Ennek legfőbb szórakozása az volt, hogy a jelentést tevő Metternich elé tárta azt, amit az referálni szándékozott. Ferstl információi sem csupán Lapsánszkytól származtak. Elszámolásai sok mindent megőriztek az utókor számára, így azt, hogy kiket figyeltek. Sedlnitzky nem bánt fukarul a pénzzel, még a Társalkodási Egylet megalakulása előtt, 1834. január 15.—február 13-ig Ferstl 1498,14 forintot fizetett ki ügynökeinek1 2 a „veszélyes" országgyűlési követek megfigyeléséért. Ezek között első helyen Balogh János szerepelt, a barsi ellenállás vezére, de ott volt Kölcsey és Deák is, sőt az 1834. május 1-i jelentésben Ragály Tamás még az ellenzék vezetői között kapott helyet közvetlenül Balogh és Deák után.1 3 Az elszámolási nyugták félreérthetetlenül igazolják Kászonyi és mások (így Viszota) vélekedésének helyességét Pazziazzi személyéről, aki Balogh Jánosról informálta többek között a titkosrendőrséget.1 1 Nagy apparátus dolgozott tehát, hogy a magyar országgyűlés minden mozzanatáról tájékoztassa az udvart, a tájékoztatásban nem kis szerephez jutott az egyéni érdek, érvényesülési vágy, személyi ellentét, ami gyakran elvi, világnézeti hangsúlyt kapott a fogalmazványokban. Az országgyűlés rendi kereteit már feszítették a polgári színezetű, szabadelvű irányú erők, tudatosan vagy öntudatlanul a feudális rend felszámolását tűzve ki célul, a hangnem és a terminológia azonban a lojalitás légkörét tükrözte. Ennek kettős oka volt: egyrészt a reformerek többsége csak módosítani és nem változtatni akart, másrészt a cenzúra, a terror, a magyar jakobinusok sorsának emléke óvatosságra és gyakran színlelésre kényszerítette Metternich rendszerének tudatos ellenségeit. A Társalkodási Egylet rövid pályafutásával, kiforratlan eszméivel és több színű résztvevőivel tulajdonképpen a haladó értelmiség és középnemesi ifjúság első bemutatkozását jelezte, erőpróba is volt, nemcsak indulás. Az országgyűlési ifjak mozgalma ahogy Kászonyi nevezte a Fiatal Magyarország összetett elképzelésekből, politikai igényekből táplálkozott ugyan, de mégis a reformnemzedék első nagyobb politikai iskolája volt. Nem véletlen, hogy Ferstl 12 Ferstl jelentése 1834. febr. 14.; Österreichisches Staatsarchiv (OSA) Abt. allgemeines Verwaltungsarchiv Polizeihofstelle (PHSt) — ZI 2186/1834. 13 Uo. Jrl. 11/1834. »Uo. Jrl. 347/1835.
