Századok – 1968

Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447

KÁSZONYI DÁNIEL 449: 2. Változatos, kalandos élet az övé. Egyénisége színekben, pályája kudarcokban, világnézete morális értékekben gazdag. Az indulás irányát a család szabta meg. A honfoglaló ősök legendája - amire Kölcseyt idézve hivatkozik -konvencionális motívum a magyar köznemesség gondolkodásában, Kászonyinál azonban elsősorban kuruc szellemi örökségként jelentkezik. A Lehel vezértől Rákócziig sorolt hősi tettek nem mint a csíkszeredai Kászonyiak állítólagos — és oklevelekkel mindmáig nem igazolt — története kapnak hangsúlyt, hanem mint a németellenesség családi hagyománya. Már e „kuruc" örökség sem szűken értelmezett, partiumi, tehát provinciálisán kálvinista poggyász, hanem a Franciaországba emigrált Kristóf hugenotta s ezáltal európai horizontúvá bővült látásmódja. S ezt az örökséget tovább színezte a társadalmi kérdéssel való találkozás, az apa, idősebb Kászonyi Dániel nagy ifjúkori élménye, nem részvétele, csupán megperzselődése a magyar jakobinus mozgalomban. S lia a Martinovics kátéján és a szabadkőművességen hevülő ifjú becsvágytól vagy illúzióktól fűtve katonatisztté, majd királyi hivatalnokká „szelídült" is, negyvenéves korában, Letegen és kiábrándultan még őrzött valamit ifjúkori eszményeiből: őrizte, vallotta és fia esetében gyakorlatban is igyekezett megvalósítani a felvilágosodás nevelési elveit. Idősebb Kászonyinál e nézetek persze nem tisztán, eredeti megfogalmazásukban rögződtek, hanem áttételesen - óhatatlanul — a magyar nemesi szemlélet szintjén, konzervatív tendenciával és bizonyos sznobizmussal tarkítva, tanúsítja ezt a fia számára választott baráti kör, a kassai arisztokrácia többé-kevésbé hasonló elveket valló családjaival kialakított kapcsolat. (Kászonyi Dániel 1813. október 2-án született Bécsben, egyéves korától Kassán nevelkedett.) Mégis, éppen az arisztokrácia egyik tagjához, a valamivel idősebb gróf Dessewffy Marcellhez fűződő barátság jelentette az ifjú Kászonyi Dánielnek azt az alapélményt, ami minden intellektuális hajlamú fiú számára — az apa után - szinte elhatároló, a tudatba a legmélyebben vésődő szellemi hatás: az idősebb barát és egyben eszménykép szuggesztív kisugárzása. Nem véletlen, hogy Kászonyi olyan meleg szeretettel és részletességgel emlékezik ifjúkori ideáljára mint soha másra, mégha nem is vázolja további életútját. Kászonyi szellemi habitusának és ezen belül az első jelentős intellektuális hatásnak a megértéséhez azonban nagyon is indokolt utalni Dessewffy Marcell személyiségére, mert a maga módján — akárcsak fiatalabb barátja a középnemességnek - egyedi képviselője a magyar arisztokráciának. Dessewffy Marcellt társai — megerősíti ezt Kászonyi is különcnek tartották. Családja révén az arisztokrácia konzervatív — az úgynevezett „fontolva haladók" - szárnyához kapcsolódott, atyja a Taglalat (a Hitelre írott vitairat) szerzője, Széchenyi István egyik ellenfele volt. S ha Dessewffy Marcell kifelé - a családi becsület érdekében — vállalta is a szolidaritást (később részt vett testvérei akciójában atyjuk, Dessewffy József gróf védelmében), magatartásában és világnézeti fejlődésében messze eltávolodott tőlük. Nem hiába írja neki apja a harmincas évek végén szemrehányóan: „Az emberiségre csak ezer esztendők múlva is ki tudja létesíthető ideákon-e forgatod eszedet . . . Tőled és a most élőktől el nem érhetendő kétséges és bizonytalan boldogság ideáival bibelődöl."7 7 Idézi: Nánay Béla: Magyar terv az európai békéről — száz évvel ezelőtt. Külügyi Szemle, 1944. jan. 31 — 36. 1. 3 Századok 1968/3—4