Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
422 KIRSCHNER BÉLA köztársaságot leverték, Ausztriában a júniusi napok nem vezettek szocialista forradalomhoz, a környező országokban a reakciós erők erősödtek meg, a nacionalizmus felszítása, melyet terrorintézkedésekkel párosítottak, s a jobboldali és centrista szociáldemokraták magatartása következtében. Ehhez járult, hogy az ellenforradalmi erők Ukrajnában is eredményeket értek el. A júniusi szlovákiai visszavonulás után belpolitikai téren a demoralizációt, a depressziós folyamatot sikerült megállítani, s az ingadozó, kapituláns elemekkel szemben több területen a forradalmi erők nyertek tért, de továbbra is ellentmondások maradtak. Az előrehaladás sok láncszemét sikerült ugyan felismerni, de az elvi tisztázatlanság mellett az idő is kevés volt ahhoz, hogy konkrét, egymásután megteendő intézkedésekkel következetesen elősegítsék és meggyorsítsák azokat a szükséges változásokat, melyek a Tanácsköztársaság társadalmi bázisának kiszélesítéséhez elengedhetetlenek voltak. De a helyes állásfoglalások és intézkedések mégis a lényeges kérdések megoldása felé egyengették az utat, s hatásuk kézzelfoghatóan is lemérhető volt. így július 31-én a forradalmi álláspontot vallók szándéka, hogy újabb fegyveres ellenállást tanúsítsanak az intervenciós erőkkel szemben, az ellentmondásos helyzet ellenére sem mondható, hogy irreális lett volna. Másnap az ellentámadási parancs értelmében a III. hadtestparancsnokság augusztus 1-én 8 óra 30 perckor küldött jelentése szerint megkezdte az 1. hadosztály csapatainak visszavonását Miskolc és a Hernád közti területre, illetve a Hernád—Füzesabony vonalra. A 2. dandár átirányítása szintén megkezdődött abból a célból, hogy az I. hadtest segítségére legyen, de a dandár szállítása vontatottan haladt.12 A III. hadtestparancsnokság elhatározta, hogy déltől kezdve székhelyét Kálkápolnára teszi át. Ugyanakkor a román csapatok előnyomulóban voltak a III. hadtest frontterületén Bodrogkeresztúr, Prügy, Taktakenéz, Poroszló, Kömlő vonalán, melynek következtében veszélybe került Jászberény és Füzesabony.13 A Vörös Hadsereg I. hadteste a kapott parancs értelmében az augusztus 1-i 7 órai jelentés szerint megkezdte az ellentámadás előkészítését annak ellenére, hogy több csapategység, így a 6. hadosztály „teljesen dezolált állapotban volt, a 7. hadosztály 1. gyalogezrede pedig elhagyta Abonyt, kijelentve, hogy nem hajlandó harcolni".1 4 Az I. hadtest támadása sikerrel kezdődött. A Szolnokon folytatott utcai harcok idején küldött jelentése szerint az északi oszlop Rékástól délre elérte a Zagyvát, s így biztosítani tudta Ujszász felé a támadási csomópont felfejlődósét. A jelentés közölte, hogy az 5. hadosztály a kapott parancs szerint egyrészt a visszavonult csapategységeket, így a 22. gyalogezredet, a 20. zászlóaljat gyülekezteti Cegléden, másrészt a 38. gyalogezreddel biztosítja a Tisza vonalát Szolnoktól délre.15 Az ellentámadás következtében a román csapatok kénytelenek voltak a Tisza balpartjára visszavonulni, VI. hadosztályának balszárnya pedig, amely Szolnoktól északnyugatra 2 km-re állt, a Zagyva patak mögé húzódott vissza, hogy a bekerítést elkerülje.1 6 12 HIL. MTI. 64. csomó. A III. hadtest 801/3 hdm. távirata az 5. munkásezred parancsnokságának. 13 G. D. Märdärescu: i. m. 160—161. 1. 14 HIL. MTI. 64. csomó. I. hadtest pk. 108 hdm. sz. alatti távirati helyzetjelentése a III. hadtesthez. 15 Uo. 50. csomó. 476. sz. Az I. hadtest augusztus l-i jelentése, amely augusztus 2-án érkezett rendeltetési helyére. 16 G. D. Märdärescu: i. m. 152. 1.
