Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

FOLYÓIB.ATSZEMLE 347 lődési vázlatát kísérli meg felállítani. Elsődleges (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kréta, Közép-Amerika és Peru) és későbbi (héber, görög-római, perzsa, bizánci, nyu­gat-európai és mohamedán) civilizált tár­sadalmakat különböztet meg, ós az ezek nyomán keletkezett civilizációkról beszól. Az első emberi társadalmak keletkezését a mai Arábia és Mexikó területére helyezi, ahol a környezet romlása (a talaj fokoza­tos kiszáradása és kimerülése) kényszeríti az embereket a kollektív munkára, az első öntözőrendszerek kiépítésére, a sze­mestermények művelésére. Városok csak Mezopotámiában jöttek létre a szükségtől hajtott rabló népek elleni védekezés cél­jaira. A társadalmak fejlődése ezután három fázisú ciklust mutat: a hit, az érte­lem és a beteljesülés (a nagy birodalmak kialakulása) kora. A három lépcsőt hanyat­lás követi, amely vagy új emelkedéshez, a ciklus újrakezdéséhez vezet, vagy egy új társadalomba, egy új birodalomba való beolvadáshoz. Az államalakulatoknál fon­tosabb a vallás szerepe, amely sokszor a régi birodalom feltámasztását segíti elő, de a vallás ereje is gyengül a hanyatlás idején, hacsak nem éri erős külső támadás. — A szám három előadást közöl, melyek a gazdaságtörténészek harmadik nemzet­közi konferenciáján Münchenben, 1966 augusztusában hangzottak el a 6. szekció (Az egészségügy szerepe a gazdasági fej­lődésben) keretében.—MARK PERLMAN: Az I egészségügy és a gazdasági fejlődés (433 — 448. I.) felsorolja a tárgykörben eddig meg­jelent jelentősebb munkákat. — CHARLES E. ROSENBERG: A kolera a XIX. századi Európában (452—464. 1.) hangsúlyozza a szociális és kulturális befektetések fontos­ságát a gazdasági növekedésben, majd röviden kitér a betegségek pusztításai mögött felfedezhető társadalmi viszonyok­ra (pl. kik halnak meg, az alsóbb vagy fel­sőbb osztályok tagjai). Az 1830-as években jelentkező kolerát először moralista ala­pon közelítették meg, mint az egyéni ós nemzeti erkölcsök romlásának eredmé­nyét, de már vizsgálták tudományos ala­pon is (a halottak elváltozásait, a betegek vérének összetételét). 1849-ben az angol John Snow Koch felfedezését megelőzően megsejtette a járványnak apró, önmaguk­tól szaporodó kórokozók általi terjesztését, ennek eredménye a tisztaság, a fertőtlení­tés, a felkészülés előtérbekerülése volt, ami a veszélyességet nagyban csökkentette, még a járványnak a 90-es években történő végleges legyőzése előtt. — J. C. RÜSSEL: A dögvész és a pestis hatásai, 1315—85 (464—473. 1.) az 1316—17-es éhínséggel, majd a lakosságot sok országban 40—50 %-kal csökkentő pestissel foglalkozik te­metői feliratok és egyházi anyakönyvek alapján, valamint közép-európai sírok koponyaleleteit vizsgálva. — SYLVIA L. THRUPP: A pestis hatásai a középkori Euró­pában (474—483. 1.) Russel módszereinek és egyes következtetéseinek hibás oldalaira, megalapozatlanságára mutat rá, majd meg­állapítja, hogy a rosszultápláltság követ­keztében a paraszti rétegek egészségi álla­pota még a XVIII. században is igen rossz volt. — J. O. MARXISM TODAY 1966 júl. szám. — JAMES KLÜGMAN szerkesztői jegyzetében (193 —197. 1.) foglalkozik az amerikai munkásmozgalom történetével, s hang­súlyozza, hogy Philip S. Foner többköte­tes munkája (History of the Labour Move­ment in the United States) lehetővé teszi a századforduló nagy munkásszervezetó­nek, az IWW-nek közelebbi megismerését. Az utolsó összefoglaló írás e témakörből 1919-ben jelent meg Brissendentől. Foner nagyobb dokumentáció alapján lendüle­tesen adja elő az IWW történetét, alá­húzván a szervezet amerikai forrásait, hogy az IWW miként egyesített szocia­lista ós szindikalista elemeket egyaránt (Haywood és De Leon mellett Simons és Debs is támogatta), mennyiben sikerült a betanított munkásokat és a bevándorol­takat bevonni az IWW életébe. Később drámai szakadásokra került sor, mikor egyesek, sőt egyes csoportok a tőkés rend­szer gyors forradalmi megdöntésére szá­mítottak, vagy úgy vélték, hogy a mono­poltőke gazdasági megerősödését megaka­dályozhatják. Foner megvilágítja, hogy Tom Mann ós W. Z. Foster miként kísé­relte meggyőzni az IWW tagjait az AFL keretei között végzendő tevékenység szük­ségességéről. Klugman szerkesztői átte­kintése foglalkozik még az 1930-as évek baloldali értelmiségi irányzatainak proble­matikájával, ós egy a londoni német Neuer Arbeiterverein történetéről megjelent né­met munkával, amely a rendőrségi jelen­tések alapján dolgozta fel a londoni német emigránsszervezet történetét az 1850-es évek elején. — BRIAN SIMON: Britannia ma és holnap (198 — 204. 1.) az újonnan megjelent angol tudományos munkákra (Bottomore professzor: Elit ós társadalom, valamint Geoffrey Barraclough: Beveze­tés a mai történelembe) támaszkodva bizonyítja a marxizmus mai befolyását. Bottomore-t idézi, aki az elitkutatókkal szemben az osztálykategóriákhoz tért visz­sza. Vizsgálja a jelenlegi társadalom gaz­dasági, morális ós politikai válságát. Gazdasági téren kiemeli az öregek és sok­gyermekesek megoldatlan helyzetét, poli­tikai és morális téren az angol munkás-

Next

/
Thumbnails
Contents