Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

FOLYÓIB.ATSZEMLE 333 XI—XIII. századra alakulnak ki a feudális viszonyok, a kettő közti átmenet (i. sz. I—X/XL század) hosszú korszak, amelyet korai osztálytársadalomnak vagy prefeu­dális társadalomnak kell nevezni, ebben az adóztatás a fő kizsákmányolási forma. — Október Moszkvában (122 — 132. 1.) A forradalom részvevőivel a szerkesztőségben folytatott beszélgetés alapján számol be az előkészületektől és a forradalom meneté­ről. — Ju. I. PALECKIS: Virradat Litvánia felett (132—140. 1.) folytatja visszaemlé­kezéseit a Szovjetunióhoz való csatlakozás időpontjáig. — Sz. Sz. KAPLIN: Az utópikus szocialisták társadalmi kísérleteiről (141 — 148. 1.) eseménytőlténetileg ismerteti a különböző telepek sorsát, ahol megpróbál­ták megvalósítani az utópikus szocializmus elveit. — P. K. REGYKIN ismerteti A kuznyecki medence területén élő történé­szek kutatómunkáját (149—151. 1.). — A. P. PRONSTEJN: Az oroszországi paraszt­háborúk történetének megoldott és megoldatlan problémái (151 —161. 1.) I. I. iSzmirnov, A. G. Manykov, Je. P. Podjapolszkaja és У. V. Mavrogyin: A XVII—XVIII. századi oroszországi parasztháborúk c. könyvével kapcsolatban veti fel a megoldandó prob­lémákat. — V. L. SEJNYISZ ismerteti a mai portugál kolonializmussal foglalkozó bur­zsoá szakirodaljnat (183—193. 1.). — N. NOVAJA I NOVE.TSAJA ISZTORIJA. 1967. 3. szám. — РН. S. FONER: A Nagy Októberi Forradalom hatása az amerikai szocialista és munkásmozgalomra (3 —15. 1.) esemény történetileg vizsgálja a februá­ri ós októberi forradalom és a szovjet állam ^fejlődésének visszhangját az Egye­sült Államokban 1921-ig. Ä Világ Ipari Munkásai (IWW), a Szocialista Párt kez­detben lelkesen támogatja, viszont később csak a Szocialista Párt baloldala foglalt állást amellett, hogy a szovjet példát az Egyesült Államokban is kell követni. Az AFL vezetősége támogatja a szovjetelle­nes intervenciót, bár a vezetőségben is sokan ellenzik, és számos szakszervezet nyújt konkrét támogatást a szovjet állam­nak. — V. SZMOLENSZKIJ : Az USA és az 1879 —1884. évi Csendes-óceáni háború. (Egy meg nem valósult intervenció története) (16 — 30. 1.) a Chile és Bolívia közt kitört háborúval kapcsolatban vizsgálja az Egye­sült Államok állásfoglalását (a háborúba Peru is beavatkozott Chile oldalán). Az Egyesült Államok kormánya megakadá­lyozta a konfliktus gyors befejezésére irá­nyuló kísérleteket, támogatta a guanó- és salétrom-telepek feldolgozásában érdekelt külföldi cégek igényeit. Fenyegetésekkel próbált fellépni, saját behatolása érdeké­ben, Chilével szemben, az ország szilárd magatartása és az európai nagyhatalmak állásfoglalása miatt azonban kénytelen volt feladni intervenciós terveit. Chile területi nyereségekre tett szert. A háború előkészítette a talajt a külföldi monopó­liumok behatolása számára. — N. RTXSZA­KOV: Epizódok a maffia történetéből (31 — 43. 1.) befejezi eseményközlő tanulmányát, itt a második világháború utáni fejlődóst, a szicíliai maffia felújulását, kapcsola­tait a keresztény-demokrata párttal és az Egyesült Államok-beli maffiával mutatja be. — N. N. .JAKOVLEV: Harry Truman : po­litikai arckép (44—58. 1.) szintén befejezi tanulmányát, ismerteti Truman demagóg fellépését 1948-ban a monopóliumok ellen, amely az elnök kudarcával végződött, azu­tán harcát a kínai forradalom ellen, s végül a koreai háborúval kapcsolatos tevékeny­ségét. Elnökségének végére esik 1952. november 1-én a hidrogénbomba megalko­tására vezető első robbantási kísérlet. Most a H. Truman-könyvtárban kalauzol­ja olykor az érdeklődőket. Ez a könyvtár 7,5 millió dokumentumot őriz elnöksége idejéből, s ezek 85%-a hozzáférhető a kutatás számára. A könyvtárnak évente mintegy 150 000 látogatója van. — A. L. NABOCSNYICKIJ : Oroszország és az anjali föderáció (59 — 69. 1.) a svéd fennhatóság ellen szervezkedő finn összeesküvés esemé­nyeit ismerteti eredetileg Helsinkiben tar­tott előadásában. Az 1780-as években már megindult a mozgalom a finn önállóság érdekében, amelyet orosz segítséggel kép­zeltek el, egy Sprengtporten nevű tiszt több emlékiratot juttatott el 1786-tól kezdve az orosz kormányhoz. Oroszország azonban el volt foglalva a török háboiúval, amikor 1788-ban megindult a svéd táma­dás, a finnek nem mozdultak meg, s ezért az orosz kormány sem tett lépéseket Finn­ország felszabadítása érdekében. — A fo­lyóirat közöl néhány dokumentumot a finn összeesküvés történetéhez az orosz külügyi levéltálból (70—80. 1.), többek között Sprengtpoiten két emlékiratának a szövegét. — Á. JE. ]опт:: A Szovjetunió és Latin-Amerika. (A kulturális kapcsola­tok a máscdik világháborúig) (81 — 89. 1.) eseménytörténetileg ismerteti a művészek, különösen filmművészek kölcsönös látoga­tásait. — MARCELA DE NEYMET: A mun­kásosztály az 1910—1917-es mexikói ferra­dalomban (90 — 99. 1.) bemutatja a munkás­osztály és a munkásmozgalom kialakulá­sát az 1 857-es libeiális alkotmánytól kezdve, azután a forradalmi kiepolgáieág fellépését a század elején, s végül a mun­kásság harcát, eleősoiban szti ájkmozgal­mait a polgári dtrrokiatikus forradalom idején. Az anarcho-szindikalizmus eiős befolyása miatt a marxista elmélet csak

Next

/
Thumbnails
Contents