Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
ADATOK A SZÁZADOK TÖRTÉNETÉHEZ 213 kesztő-bizottság hamar bele fog fáradni a munkába, s Szilágyi nemsokára vissza fogja nyerni szilárd pozícióját.59 Ebben az izgatott kedélyállapotban kapja meg Szilágyi Ortvay Tivadarnak a szerkesztőséghez intézett levelét, melyben felháborodottan teszi szóvá cikkének csonka és sajtóhibáktól hemzsegő megjelentetését. Szilágy e támadást is saját személye ellen irányítottnak gondolta, s ezért maga felelt Ortvaynak. Ismerjük Ortvay következő, nagyon mentegetődző levelét, amelyben bocsánatot kért Szilágyitól.80 Az azonban bizonyos, hogy ha Ortvay kissé * túlozva is, de igazat írt; a Századok szerkesztősége tényleg hanyag munkát végzett ebben az időben. Ezt igazolják Károlyi Árpád levelei is.6 1 Mindenesetre Thaly Kálmán annyit elért, hogy a hetvenes évek végén létrejött szerkesztőbizottság — melynek ő is tagja lett — befolyást gyakorolt a Századok irányítására, korlátozta a társulati titkár tevékenységét, aki köteles volt minden küldeményt a bizottságnak bemutatni,6 2 s csak a szerkesztőbizottság hozzájárulásával lehetett egy-egy cikket megjelentetni. A Századoknak évente 10 füzete jelent meg. Általában & füzetek tartalmaztak egy-két tanulmányt; pár könyvbírálatot, majd a Különfélék után a Tárca következett. A Tárcán belül a társulati hírek, irodalmi szemle, vegyes közlések stb. Egyes tanulmányok6 3 ábrákkal, képekkel illusztrálva jelentek meg. Az első évek (1875 — 77) értékesebb tanulmányait Beöthy, Botka, Fraknói, Hampel, Salamon, Szabó és Szilágyi írják. A témaválasztással kapcsolatban általában leszögezhetjük, hogy a XVIII. századig terjed, s a legújabb időszakkal egy cikk sem foglalkozik. Ez alól csak az emlékbeszédek jelentenek kivételt.64 Érdekes viszont az az ellentmondás, hogy a történeti irodalom ismertetései között megtalálhatók azon magyar vagy külföldi művek is, melyek akár a XIX. századdal is foglalkoznak. A 70-es évek vége felé a tanulmány-rovatban újabb nevekkel találkozunk: Abafi Lajos, Jakab Elek, Károlyi Árpád, Marczali Henrik, Óváry Lipót, Pauler Gyula, Thallóczy Lajos és Zsilinszky Mihály írásai jelennek meg. Ellentétben az előző szerkesztővel, Szilágyi Sándor nem szívesen fűz megjegyzéseket a megjelent művekhez, csak amikor a szerző tévedése nyilvánvaló, korrigálja lapalji jegyzetben a hibát.6 5 Ezt a túlzott tartózkodást figyelhetjük meg, mikor az 1877-es Századok 1 — 4. füzetéről Kossuth Lajos levelét hozza, melyben Kossuth több ponton megbírálja Hunfalvy könyvis-69 Iratok 6. 60 Vö. Ortvay Tivadarnak a Századok szerkesztőségéhez és Szilágyi Sándorhoz intézett leveleit. Pozsony, 1879. febr. 21. és 2 3. Századok irattára. " „Ne tessék haragudni: de ha Thallóczy czikke nincs benne, úgy az egész füzet nem ér semmit ... az öreg Botka unalom, tanulság s ész nélkül." Károlyi Árpád—Szilágyi Sándor, Bécs, 1878. jún. 19. OSzKK Szilágyi-lev. — „Csak azt jegyezvén meg, ha magában a füzetben is, a becsületes corrigálás után, ilyen sajtóhibákkal fognak a levelek megjelenni; akkor van alapja Kali Tolmannak kifogásokat tenni a correctio ellen. Bizony tanulhatna a corrigálásban lelkiismeretességet Thallóczy . . . Ebből azonban ennyi elég." Károlyi Árpád—Szilágyi Sándor, Bécs, 1879. márc. 26. Uo. 62 Szilágyi Sándor—Nagy Iván, Bpest. 1879. dec. 18. OSzKK levelestár. 63 Pl. Czobor В.: Magyarország középkori várai. Századok, 1877. 699. 1. 64 Deák Ferenc, Kemény Zsigmond és Toldy Ferenc felett ezekben az években hangzanak el emlékbeszédek és jelennek meg a Századokban. 65 Pl. Kriíko P. : Az 1563. évi koronázási ünnepély. Századok, 1877. 27. 1. Szilágyi több helyen tesz megjegyzést.
