Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
A TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ÉS A SZÁZADOK MÚLTJÁBÓL Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875-1899) f Szilágyi Sándor (1827 — 1899) a múlt század második felének egyik legismertebb magyar történetírója. Műveivel, forráskiadványaival, szerkesztői s általában a történetírás érdekében kifejtett tevékenységével maradandó helyet biztosított magának a magyar történettudomány történetében. Bölcseleti és jogi tanulmányainak elvégzése után hamarosan az újságírói pályára lépett. A szabadságharc utáni első műveire még az újságírói stílus jellemző. Az ötvenes évek elején szépirodalmi lapokat szerkeszt, majd a híres nagykőrösi gimnázium tanára. Itt kezdi meg történetírói munkásságát; a hódoltság korával foglalkozik, majd érdeklődése főleg Erdély története felé fordul. Működése elismeréseként az Akadémia 1857-ben levelező tagjává választja. A kiegyezés után mint kultuszminiszteri titkár kerül Budapestre. 1873-ban az Akadémia rendes tagja, majd 1878-tól az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Egymás után jelenteti meg erdélyi témájú monográfiáit. Az Akadémia megbízásából 21 kötetben kiadta az Erdélyi Országgyűlési Emlékeket. Ezenkívül szerkesztője számos forráskiadványnak. A Századokon kívül szerkesztette a Történelmi Tár-at, a Magyar Történelmi Életrajzok köteteit, majd életművének megkoronázásaként a honfoglalás ezer éves jubileuma alkalmából az ő szerkesztésében jelent meg a vtízkötetes Magyarország Története.1 Midőn Pesty Frigyes 1865-ben először kísérelte meg történelmi folyóirat alapítását,2 munkatársnak szerette volna megnyerni Szilágyi Sándort, aki ekkor már az Akadémia tagja, s Erdéllyel kapcsolatos publikációi révén ismert historikusnak számít.3 Szilágyi szívesen segítene Pestynek a Századok létrehozásában, megígéri támogatását.4 A folyóirat megindítása azonban csak 1867-ben sikerült, kapcsolatban a Magyar Történelmi Társulat megalakulásával. 1 Részletes életrajzát lásd Szinnyei J. : Magyar írók élete és munkái. XIII. köt Bpest. 1909. 911—921. 1. Felsorolja az emlékbeszédeket is. Továbbá lásd: Csánki D. : Szilágyi Sándor emlékezete. Századok, 1927; Szent-Iványi В.: Szilágyi Sándor szerepe az irodalmi életben. Hatvan. 1930; Mann M.: Új adatok Arany János nagykőrösi tanárságához. Köznevelés, 1967. 4. sz. 2 Olatz F. : Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1866-ben. Századok, 1966. 6. sz. 3 ,, . . .komolyan ós baráti szeretettel kérlek, légy szíves mielőbb közleményekkel megörvendeztetni, különben nehezen lesz a vállalatból ez után valami ..." Pesty Frigyes—Szilágyi Sándor, Pest, 1865. máj. 20. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSzKK) Szilágyi Sándor levelezése. 4 ,, . . .én a Századokba szívesen fogok dolgozni . . . egész lélekkel és szeretettel. Emiatt bátran megindíthatod s tekintsd úgy a dolgot mintha egy czikkem már a birtokodban volna. Ha tudni fogom hányadik számba kell — tüstént útnak indítom." Szilágyi Sándor—Pesty Frigyes, Nagykörös, 1865. máj. 4. OSzKK Levelestár.
