Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

14 SZÉKELY GYÖRGY' Javarészt azonban német kereskedők közvetítették Flandria áruit keletebbre. Észak-német és dél-német kereskedők ebben egyaránt részt vettek. Valószínűnek tartják, hogy a leipzigi vásáron már a XIII. században gazdát cserélt a flandriai posztó és a freibergi ezüst. Az viszont már bizonyos, hogy a lübecki kereskedők a XIV. században már legnagyobbrészt nagy tételekben vitték a flandriai árukat keletebbre. A flandriai posztó megfordult a baseli vámon (1376). Brnonak 1348-ban passaui és nürnbergi kereskedő adott el valamilyen posztókat. Pozsonyban a cseh- és morvaországi, sziléziai posztóbehozók mellett alsó-ausztriai és müncheni kereskedők is feltűnnek a XV. század közepén. Tehát németalföldi (és angol) kereskedők nem, csupán áruik jutottak el a távoli vidékekre.11 A flandriai textilválság okai között .felvetődhetik a brabanti textilipar megerősödése, konkurrenciája. Anélkül, hogy Flandria tartomány primátusát a posztószövésben és a politikai fejlődésben kétségbe vonnók, a belga fejlődés nem sokkal későbbi szakaszára gondolva már jóidőben kell nagy figyelmet fordítani Brabant fejlődésére. Századeleji irodalmunk még nem differenciálta kellően Németalföldön belül a régibb és újabb iparvidékek fejlődését. Ennek a fontos ténynek, megkülönböztetésnek felismerése csak H. Pirenne kutatásai alapján került be a magyar tudományos irodalomba. A régi flandriai textilvidék után a mai Belgium középső és keleti fele iparosodott, elsősorban Brabant tartomány. Fellendülése a XIV. századra esik. Ki tudta használni ez a hercegség azt is, hogy megmenekült a százéves háború pusztításaitól. A Brabanton át húzódó nagy kereskedelmi út különösen Kölnnel erősítette meg kapcsolatait — a brabanti herceg saját házat szerzett ebben a német városban. A hercegség biztosítani tudta a Köln és Flandria közötti közlekedés zavartalanságát, termé\ szetesen a maga és módos polgársága gazdasági előnyére. Brabant exportált Németországba (jelzi ezt a Frankfurtban használt „brabanti könyök" mérték), Franciaországba és Angliába.12 J. Gierowski—K. Maleczynski: Dzieje Wroclawia . . . 100, 119, 176. 1.; Knihy poëtù mësta Brna z let 1343—1365. bevezetés 144. 1.; Bretholz: Brünn, 93. 1.; Jaroslav DHmal: Archiv mësta Brna (Praha. 1956) 44.1.; G. Korn: Breslauer Urkundenbuch I. 76, 189, 226. sz.; Louis Fournier: Les Florentins en Pologne (Lyon, 1893—1894), 207. 1.; Armstrong : The Burgundián Netherlands (The Renaissance), 255. 1.; Klaretre ld. Vaclav Husa: Geschichte der Tschechoslowakei (Praha. 1963) 62—63. 1.; B. Mendl (ed.): Regesta diplomatica nee non epistolaria Bohemiae et Moraviae. Pars VI. Fasciculus III. (Pragae. 1954), 714. sz.; B. Mendl — M. Linhartovd (edd.): Regesta diplomatica Bohemiae et Moraviae. Sv. VII. Öást 1. (Praha. 1954) 58. sz.; Hektor Ammann: i. m. 340. 1.; H. Wendt: i. m. 12—13. 1. 11 Helmut Arndt—Helmut Biering—Heinz Fussier—Günther Krügei—Manfred Unger—Karl Wiegel: Leipzig in acht Jahrhunderten (Leipzig. 1965), 48. 1.; Fritz Rörig: Lübecker Familien und Persönlichkeiten aus der Frühzeit der Stadt (1924) 143. 1.; ua. : Das älteste erhaltene deutsehe Kaufmannsbüchlein. (1928) (uo.), 189. 1.; ua. : Das Meer und das europäische Mittelalter (1951), (uo.), 645—647.1.; ua. : Die Stadt in der deutschen Geschichte (1952), (uo.), 662. 1.; Flandria és Gdansk posztókereskedelmi összeköttetéseihez vö. még Henryk Samsonowicz : Struktura handlu gdanskiego w pierwszej polowie XV wieku (Przegl^d Historyczny Tom LUI, zeszyt 4), 696—697. 1.; Ernst Fischer: Illustrierte Schweizergeschichte von den Anfängen bis zur Gegenwart (3 Sehaffhausen, 1947), 93. 1.; Knihy poëtu mësta Brna z let 1343—1365. 165. 1.; Kováts F.: Nyugatmagyarország áruforgalma 163—164, 181. 1. 12 Gáldi L. : i. m. 27—28. 1. ; Heinrich Sproemberg : Die Niederlande und das Rheinland in der ersten Hälfte des 14. Jahrhunderts (in: Beiträge zur belgisch-niederländischen Geschichte. Berlin. 1959), 262. 1.; A. de Meeüs: i. m. 108. 1.; Fritz Rörig: Das Einkaufsbüchlein der Nürnberg—Lübecker Mulichs auf der Frankfurter Fastenmesse des Jahres 1495 (1931), 326. 1.