Századok – 1968

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szemjonov J. I.: A „társadalmi organizmus” kategóriája és jelentősége a történettudományban. 191

A „TÁRSADALMI ORGANIZMUS" KATEGÓRIÁJA ÉS JELENTŐSÉGE 193 Ahhoz, hogy valamely társadalmi-gazdasági formáció természetét megértsük, feltétlenül meg kell ragadni azt „tiszta" formájában, konkrét-történeti létezési formáján kívül. Az ily módon vizsgált konkrét formáció elkerülhetetlenül mint adott típusú „tiszta", eszmei társadalom jelenik meg előttünk, mint adott típusú „tiszta", eszmei társadalmi organizmus. Éppen ezért a „társadalom" terminus minden egyes konkrét társadalmigazdasági formáció megjelölésére is használatos: feudális társadalom, kapitalista társadalom stb. Éppen ezért Lenin, amikor a társadalmi-gazdasági formációkat mint „a társadalmi organizmusok külön formái"-t5

határozta meg, arról is beszólt, hogy ezeknek mindegyike „külön társadalmi organizmus, s ezen organizmus keletkezésének, működésének és magasabb formába való átmenetének, egy más társadalmi organizmussá való átalakulásának megvannak a maga külön törvényei".6 A „tiszta" társadalmi-gazdasági formáció, vagy ami ugyanaz, a meghatározott típusú eszmei társadalmi organizmus: elméleti alkotás, de olyan, amelynek objektív tartalma van, s amely híven tükrözi a meghatározott típusú ténylegesen fennálló társadalmi organizmusok alapvető közös vonásait, lényegét. Amint már megállapítottuk, a „társadalmi-gazdasági formáció" kategóriájában egyszerre fejeződik ki az adott típushoz tartozó társadalmi organizmusok alapvető azonossága és a különböző típushoz tartozó társadalmi organizmusok közti minőségi különbség. De emellett ez a kategória rögzíti még (és ezt nem ritkán szem elől tévesztik) minden konkrét társadalmi-gazdasági formáció, és kivétel nélkül minden társadalmi organizmus közös jegyeit is. A „társadalmi-gazdasági formáció" kategóriájának megalkotása valódi tartalommal töltötte meg, igazán tudományossá tette a „társadalom" fogalmát. „Hiszen ha valaki olyan kérdésekkei kezdi, hogy mi a társadalom, mi a haladás — írta Lenin —-, akkor a végén kezdi. Honnan veszi az általában vett társadalom és haladás fogalmát, ha még nem vizsgált meg egyetlenegy társadalmi alakulatot (formációt) sem különvéve, ha ezt a fogalmat még meg sem tudta határozni . . ."' A marxista értelmezés szerint a társadalom általában nemcsak és nem egyszerűen csak azt foglalja magába, ami közös, ami jellemző valamennyi társadalmi-gazdasági formációra és következésképpen valamennyi társadalmi organizmusra. Hanem tükrözi mindenekelőtt azt a tényt, hogy a társadalom általában, csak mint egymást állandóan felváltó társadalmi-gazdasági formációk egysége létezik, amelyek mindegyike a fejlődés magasabb fokát jelenti a megelőzőhöz viszonyítva. Másképp szólva, a társadalom történekéről alkotott általános marxista társadalom-értelmezés nem egyéb, mint a társadalmi-gazdasági formációk keletkezésének és váltakozásának objektív folyamatáról alkotott felfogás. A „társadalmi-gazdasági formáció" kategória lehetővé tette, hogy megjelenítsük az emberi társadalom fejlődését nem történeti, hanem logikai formában („tiszta" formában), mint „tiszta" társadalmigazdasági formációk és meghatározott típusú „tiszta" társadalmi organizmusok fejlődésének és váltakozásának folyamatát, melyeknek mindegyike a „tiszta" társadalom egészének, vagyis általában az eszmei társadalmi organizmusnak egyik létezési formája és fejlődési stádiuma. A materialista történetfelfogás, melynek központi kategóriája a „társadalmigazdasági formáció", a világtörténelmet mint természettörténeti folyamatot tárta fel, amelynek megvan a maga belső objektív logikája, belső törvényszerűsége. A társadalom fejlődésének problémáival foglalkozva Marx és Engels figyelmüket főként a történelmi materializmus kategóriáinak: „társadalmi-gazdasági formáció", „alap", „felépítmény" stb. kidolgozására fordították. Ami az „egyes társadalom" és a „társadalom egészének" fogalmát illeti, ezeket elméleti szinten alig érintették : ezek a fogalmak abban az időben már megszilárdultak a történettudományban, a történelmi materializmus kategóriáit viszont még akkor kellett kidolgozni és bevezetni a tudományba. A későbbiekben azonban ez odavezetett, hogy az „egyes társadalom" és a „társadalom egésze" fogalmak elméleti síkon kívül kerültek a marxista történészek látóköréből. Sőt, nem is tartják őket számon a marxista történettudomány kategóriái között, és ebből következően elméletileg teljesen kidolgozatlanok maradnak. Annak eredményeképpen, hogy a történettudomány elméletének szférájából kiesett az egyes (egyedi társadalom, társadalmi organizmus), amelyben és amely által létezik csak az általános (társadalmi-gazdasági formációk és a társadalom általában), ez utóbbit némely történészek és filozófusok a valóságban önálló léttel rendelkezőként kezdték vizsgálni, vagyis mint valamiféle külön, a társadalmi organizmusokon kívül, azok mellett létezőt. Az általánost egyesként kezdték értelmezni. Ennek megfelelőeri 6 V. I. Lenin összes müvei. 1. köt. 399. 1. •Uo. 398. 1. ' Uo. 129-130. 1. 13 Századok 1968/1—2