Századok – 1968

Közlemények - Pillich; Walter: I. Ferdinánd király 1559. évi magyar kettőspecsétje. 178

Walter Pillich : I. Ferdinánd király 1559. évi magyar kettőspecsétje Alig tudnánk valamit a pecsétvésés iparművészeti tevékenységéről, melyet főleg ismeretlen ötvösök műveltek, ha a mai levéltárakban a pergamen és papirokleveleken nem maradt volna fenn az^a sok viasz- és lakkpecsét, amelyeken képmások vagy címerábrázolások láthatók. Az Árpád-házi és vegyesházi magyar királyok pecséteiről készültek ugyan szfragisztikai feldolgozások;1

ezzel szemben a Habsburg-házi uralkodók magyar királyi minőségükben használt pecsóteit csupán Otto Posse dolgozta fel és közölte típusaik ábrázolását is nagyszabású, öt kötetes munkájában (Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige von 751 bis 1866), annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozott a Birodalomhoz.2 Természetesen még Posse sem kísérelte meg tipologikus pecsétmonográfiájában a pecsétnyomók készítésére és beszerzésére vonatkozó gyéren fennmaradt levéltári források kapcsolatba hozását a művében tárgyalt pecsétekkel.3 Erre nyújtanak adatokat a birodalmi kancellária „birodalmi taksalajstromai" (Reichstaxbücher), amelyek az új pecsétek vésésének még fel nem tárt forrásai.4 Hagyomány szerint ugyanis a birodalmi taksahivatal (Reichstaxamt) illetékességi köréhez tartozott egy új uralkodó pecséteinek készíttetése, és ennek költségeinek fedezése.5 A birodalmi kancellária I. Ferdinánd (162S—1564) alatt külön foglalkozott magyar ügyekkel, noha — hacsak nem kegyelmi és igazságszolgáltatási esetekről volt szó — Magyarország ügyeit nagyjából és egészében átutalta az ország saját kancelláriáihoz.6 így a birodalmi kancellária I. Ferdinánd-kori birodalmi registrumaiban is megtalálható a magyar politika lecsapódása.7 Csak így válik érthetővé, hogy I. Ferdinánd király magyar pecsétjeinek készíttetésénél idegen országbeli, a birodalmi taksahivatal által foglalkoztatott pecsótvésőkhöz is fordultak. Ezek többnyire iparművészek voltak, akik különbözőképpen, mint aranyművesek, éremvésők és kőmetszők szolgáltak a császárnak, és jól értettek a pecsétvéséshez is. I. Ferdinánd idején a király ós a birodalmi kancellária számára egyebek közt foglalkoztatták a Duna melletti Linzből, az időszakos székvárosból származó kőmetsző és pecsét véső Martin Lassl-n8 kívül még a bécsi aranyműves- és pecsét véső Josef Vischert9

ós a XVI. század kétségtelenül legjelentékenyebb pecsótvésnökót, az augsburgi Ulrich Schwaigert. Ez utóbbi, aki ugyan kitanulta az aranyművesi mesterséget Augsburgban, azonban a szükséges hat legónyóv letöltésének hiányában nem nyer-1 Ld. erre többek közt: Kumorovitz Lajos Bernát: Mátyás király pecsétjei. Turul, 46 (1932), 5 — 19. 1. 2 Magyarország szempontjából 1526 után a következő kötetek kerülnek szóba: Otto Posse: Die .Siegel der deutschen Kaiser und Könige von Maximilian I. bis Josef I., Bd. II. (1493 — 1711). Dresden. 1912; Die Siegel . . . von Karl VI. bis Franz II., Bd. III. (1711-1806). Drezden. 1913. 3 Alphons Lhotsky: Festschrift des kunsthistorischen Museums zur Feier des fünfzigjährigen Bestandes: Die Geschichte der Sammlungen. Wien. 1941 -1945, II/l. Bd. 90. • A birodalmi taksalajstromokra vö. Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs, herausgegeben von Ludwig Bittner. Bd. I. Wien. 1936. 372. 1. s Emmerich Joseph mainzi választófejedelem, mint birodalmi főkancellár a birodalmi taksahivatalhoz intézett 1765. november 14-én Mainzban kelt levele: ,,. . .Demnach sich aber ab den dahero vorfindlichen Tax-Ambts Bechnungen veroffenbaret, daß fast bey jeder Kaiserl. Wahl und Crönung die Kayserlichen Sigilla überhaupt, und ohne zu bemerken, ob dieselbe für den Kayserlichen Hof. . . bestimmt Seyen aus der Beichs-Hof-Taxambts Cassa bezahlet werden . .." Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien (a továbbiakban: HHStA.) Reichskanzlei, Taxamt, Karton 27. • Lother Gross: Die Geschichte der deutschen Beichshofkanzlei von 1559 bis 1806. Wien. 1933.15. sk. 1. 7 Otto Friedrich Winter: Die Begister Ferdinands I. als Quelle zu seiner ungarischen Politik, Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs, 7 (1954), 551. skk. 1. ' Walter Pillich: Der Linzer Stein- und Siégelschneider Martin Lassl. Historisches Jahrbuch der Stadt Linz 1964. Linz. 1965. 409. skk. 1. • Walter Pillich : Der Wiener Goldschmied und Siegelschneider Josef Vischer. Wiener Geschichtsblätter (1965/4), 485. skk. 1.