Századok – 1968

Közlemények - Kubinszky Judit: Adalékok az 1883. évi antiszemita zavargásokhoz. 158

ADALÉKOK AZ 1883. ÉVI ANTISZEMITA ZAVARGÁSOKHOZ 171 vallja, hogy a letartóztatottak és szabadon bocsátottak vallatását egész terjedelmében magáévá teszi, s illetőleg beismeri, hogy ő ma az az augusztus 31-én d. e. 11 óra utáni időtájban Nóvák itteni aranymíves keze útján az ide mellékelt boríték alatti vizitkártyát kapott, mely szerint felkóretett, hogy ma estve 9 órakor ferencaknán jelenjék meg embereivel. Ő tehát meg is jelent, mert erre vonatkozólag f. hó 28-án Gulrich-hal e dolgot megbeszélve becsülete szavát adta, és megígérte, hogy embereivel a megbeszélt zsidóheccen segédkezet nyújtani fog. Kihallgatott határozottan vallja, hogy Nóvák aranymíves a kérdéses levelet Gulrichtól hozta, továbbá vallja, hogy ma délután midőn Szitnya-Steffultón hivatalosan elfoglalva volt, ő maga felhívott a Szitnya-Steffultói bírót jöjjön ő is Selmecre, hol valamit látni alkalma leend, ki utóbbi bíró kihallgatottal együtt egy kocsin Jány János és más kettővel ferencaknára jött, ki utóbbi két egyénnek neveit kihallgatott megmondani nem tudja. Kihallgatott végül megjegyzi, hogy ő ezt rossz szándékból nem követte és akkor midőn ő jelzett helyen embereivel együtt volt, jött egy előtte ismerős úriember, kinek nevét azonban megmondani nem tudja, kinek felszólítása következtében ő seregével a város felé indult."5

1 Az országon végigviharzó zavargásokban mindenütt feltűnik a középosztály, az „intelligentia" ha nem is mint tevékeny közreműködő, — mint a fentebb említett kirívó példában —, de mint olyan elem, amely magatartásával előidézője volt az eseményeknek. Ezzel a kérdéssel foglalkozott Torontál megye főispánja is jelentésében: „A nép maga józan, jobb az intelligentiánál, mert ha ennek egyes tagjai nem izgatják amazt, a mi népünk itt külömbsóg nélkül türelmes ós békés; — az izgatókon kívül még az izraeliták elleni mozgalomnak fő oka azon frivolitásban keresendő, mellyel Magyarországon áltáljában minden kérdés tárgyaltatik, az értelmiség közül olyanok, kik zsidóüldözés esetén a legerélyesebb eljárást követelnék, ha társaságban együtt vannak, arról beszélnek untalan, hogy ki kellene pusztítani a zsidókat és természetes az, hogy ily nyilatkozatok a nép közé szivárognak és abban szítják a tüzet. Ezt általánosságban jegyzem meg, a mi pedig specialiter a megyét illeti, az tagadhatatlan, hogy itt is meg van mint mindenütt a zsidók elleni ellenszenv főleg a kisiparos osztályban, mely a leginkább zsidók kezében lévő nagyobb vállalkozások és raktárak által sokat szenvedett ós ezek számára kénytelen dolgozni, de maguk az iparosok nincsenek itt oly nagy számmal, hogy bármely helyen is zsidóüldözést inscenírozhatnának, a hajlandóság meg volna ugyan bennök arra, hogy a népet fellázítsák, de ez nekik nem sikerülne és ha a hatóság ébren őrködik, a mi eddig megtörtént és ezután is meg fog történni, nálunk nagyobb kihágásoktól félni ok nincsen."5

2 Hasonló hangnemben írt Graeffel József Szabolcs megye főispánja is, aki a nagy per tárgyalásának színhelyéről, Nyíregyházáról, az antiszemiták olyan „modern" vállalkozásáról adhatott számot, mint a „Keresztény védegylet" megalapítása. Tudósításából egyben értesülünk arról is, mennyire félt a városi polgárság a katonaság beszállásolásától. Nem egy helyen, ahol pedig szükség lett volna fegyveres erő jelenlétére, az ezzel járó teherviselés miatti félelem a beszállásolás elleni tiltakozásra indította a polgárságot, ós inkább vállalták önkéntes polgárőrség megszervezését a rend fenntartására. Ez a készséges hozzájárulás a békesség megőrzéséhez nem annyira a város jóhírének megóvásából, a zsidóság iránti rokonszenvből, mint inkább a városra háruló terhek miatt érzett aggodalomból fakadt, és ez indította jobb belátásra még az antiszemita vezetőket is, mint ezt Nyíregyháza példája is bizonyította: „Az ország több vidékein zsidóellenes cég alatt felmerült súlyos rendzavarások ós többé-kevésbé fenyegető tüntetések tevékenységre bátorították itteni azon antiszemitikus köröket is, melyek veszteni valóval nem igen bírnak ós melyek főkép a legszegényebb iparosokból, iparos segédek ós tanoncokból állanak és kevés számú elzüllött, casilinárius existenciájú urak szavára s a helyi lakosság izgatásaira hallgatnak, hozzájárult, hogy a múlt hó utolsó két hetében a tevékeny antiszemiták a „Keresztény védegylet" alakítását is munkába vették, mely mozgalom a zsidók elleni gyűlöletet és a közrend veszélyeztetését aggasztóan fokozza. Így történt azután, hogy augusztus 24-től kezdve szept. 1-ső napjáig az éjjeli ablak betörések nagyobb mérvben űzettek . . . tudattam a polgármesterrel, hogy a közbiztonság ellen irányult éjjeli kihágásokkal szemben hiányozván minden egyéb biztosíték, a rend fenntartására 200 főnyi gyalog sorkatonaságot fogok a városba szállásol-61

OL. BM. Ein. 3753/1883. 62

OL. BM. Ein. 3981/1883.