Századok – 1968

Közlemények - Le Goff; Jacques: Van-e Annales-iskola? 145

146 JACQUES LE GOFF kapcsolódott.1

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy maguk az Annales szerkesztői sem kizárólag kedvenc orgánumuk hasábjain fejtették ki módszertani és elméleti álláspontjukat. Gondoljunk csak, példa kedvéért, Marc Bloch „Métier d'Historien" (A történész-mesterség) с. munkájára, Lucien Fèbvre összegyűjtött cikkeire „Débats et Combats" (Viták és küzdelmek) с. kötetében, valamint Fernand Braudel tanulmányára a történelemről az elhunyt Georges Gurvitch által szerkesztett „Traité de Sociologie" с. vállalkozásban. De nem követtem-e el végül is szemfényvesztést, midőn előadásomnak azt a címet adtam, hogy „van-e Annales-iskola" ? Hiszen Marc Bloch ós Lucien Fèbvre már megválaszolták e kérdést, méghozzá az Annales hasábj'ain. Marc Bloch 1937-ben támadta azt a klikkszellemet, „amely ellen az Annales, már puszta létével, maga az élő tiltakozás".2 Ês Lucien Fèbvre, még határozottabban, 1963-ban: „Ami az Annalest illeti, sem Bloch, sem én, soha nem gondoltunk arra, hogy »iskolát« hozzunk létre vagy alakítsunk ki. Az iskola mindig valami lezárt dolog, egy vagy két főpappal az élén, és tanítványokkal, akik figyelmesen igyekeznek mesterük nyomába lépni . . . Az Annales alapítói soha nem próbálták »kijelölni«, korlátozni, körülnyesni, saját mértékükre és hasonlatosságukra szabni azok szellemét, akiknek inkább egyéni, spontán megnyilatkozásait akarták megízlelni. Szívesen beszélünk azonban az Annales szelleméről, vagy, ritkábban, Annalescsoportról. Hiszen az Annales szellemét, örömünkre, sok olyan történész képviseli, aki nemcsak soha nem volt lapunk munkatársa, hanem aki jóval azelőtt gondolkozott és publikált, hogy az Annales létrejött . . . Az Annales-csoport viszont olyanok szabad együttese, akik, bár életkor, származás és a gyakorlati filozófiák ós vallások iránti magatartás dolgában erősen különböznek egymástól, mégis úgy érzik, hogy összefogja őket valami. Nem valami hitvallás száz vagy húsz cikkelye, amelyet az indexre tevők szorgos bizottsága és inkvizíciós törvényszék támogat. Hanem olyan közös tendenciák ereje, amelyek önként adnak közös irányt véleményüknek, levonható tanulságaiknak, történész-életüknek. Ezek az emberek azon vannak, hogy a történelmet, amely az emberrel foglalkozó tudományok közt központi helyet foglal el, valóban olyan gócponttá fejlesszék, ahol találkoznak ós összefutnak mindazon tudományágak, amelyek mind a társadalmakat tanulmányozzák, különböző: itt szociális, amott lélektani, másutt erkölcsi, vallási, esztétikai, politikai, gazdasági, kulturális szempontokból kiindulva".3 Az idézet végével eljutunk az Annales programjának lényegéhez. Valóban, ha újra átolvassuk azt a rövid nyilatkozatot, amelyet a szerkesztők, vagyis Marc Bloch és Lucien Fèbvre tettek közzé az 1929. január 15-i legelső szám élén, két dolog lep meg bennünket. Az egyik az, hogy miről hallgat a nyilatkozat. A másik az, hogy mit hangsúlyoz külön. Ismeretes, hogy 1939 és 1945 között az Annales több alkalommal is megváltoztatta címét, hogy különböző jogi ós morális követelményekhez igazodjék, amelyek részint a sajtótörvények, részint a háború, a német megszállás és a felszabadulás atmoszférájával függtek össze. A lap első címe, 1929-től 1939-ig, ez volt: „Annales d'histoire économique et sociale", vagyis kifejezetten gazdaság- ós társadalomtörténeti folyóiratot jelzett. Az 1929. január 15-i nyilatkozat viszont nem beszél a gazdaság- és társadalomtörténetről. Miért? Mindenekelőtt alighanem azért, mert az alapítók úgy látták, hogy a cím maga is eléggé meghatározza az új folyóirat sajátosabb területét. Talán azért is, mert Lucien Fèbvre és Marc Bloch, tisztában lévén a francia történészek és a francia szakfolyóiratok elmaradottságával e téren, nem akarták azt a külföldi folyóiratot, a német „Zeitschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte"-t idézni, amelynek immár hosszú múltja, úgy látszott, érzékenyen emlékeztetné a franciákat saját mulasztásukra. Főleg azonban nem akarták nagyon kiemelni azt, ami az új folyóirat specializálásának, horizontja szűkítésének tűnhetett volna. Számukra a gazdaság- és társadalomtörténet csak olyan különlegesen előnyös megfigyelő állomás volt, ahonnan az egész történelmet lehet minden irányú kiterjedésében tanulmányozni. S valóban, Lucien Fèbvre ós Marc Bloch itt leginkább az új folyóirat azon szándékát hangsúlyozzák, hogy azon „széttagolás, rekeszekre osztás, skizmák" ellen szálljon síkra, amelyek felszabdalják, megcsonkítják, elszigetelik a történelmet. Egy további szövegrészben, de még a legelső számban, Marc Bloch megiámételte: „Az Annales programja tiltakozás, nem a helyes V i "ser N. Б. Jegyzeteink, ahol közelebbi megjelölés nélkül csak az évfolyamot és lapszámot adják, az Annales cikkeire utalnak. Az Annales egymást követő címeinek pontos adatai a 77. sz. jegyzetben alább id. mutató (Table analytique) 9. lapján találhatók. 1 Vö. L. Fèbvre: A propos d'Henri Berr. De la Revue de Synthèse aux Annales. 1952. 289 — 292.1. 2 1937. 85. I. 3 1953. 512. sk. 1.