Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
134 «• V. WINDISCH ÉVA Aranka György erdélyi társaságának nem elsősorban történettudományi működése ad jelentőséget. Legfőbb érdeme a nemzeti nyelv fejlesztésének ügyébe való bekapcsolódás és a társadalom ilyen irányú aktivizálása volt. A Nyelvművelő Társaság hatása közvetlenebb volt, mint Kovachich Institutumáé: kiindulópontjává vált a további hasonló irányú törekvéseknek. Kovachich Institutumának, mint intézménynek, rövid élete, határozatlan körvonalai ellenére, szintén megvan a helye a magyar tudományosság nemzeti és polgári irányú fejlődésében. Ami a konkrét tudományos eredményeket illeti: bár a Kovachich után fennmaradt többszáz kötetnyi kéziratanyag nem (vagy csak meg nem állapítható hányadában) tekinthető az intézeti munka eredményének, az a 22 kötetnyi, az 1601-1765. évi országgyűlési iratok és naplók másolatait tartalmazó gyűjtemény, amelyet Kovachich az ország levéltárának ajánlott fel, nagyjából ezekben az években s az intézet céljaira felajánlott összegekből készült el. Hogy pedig az összegyűjtött egyéb anyag — amelyben az intézeti és azon kívül folyó munka eredményét szétválasztani lehetetlenség lenne — felhasználást is nyert: ez nemcsak Kovachich publikációiból tűnik ki, hanem a kortárs történészek műveiből, nyilatkozataiból, leveleiből is. A már említett Hajnóczy, Koppi, Engel, Simonchicz mellett Fessier, Horvát István, Johann Kriebel, Miller Jakab Ferdinánd, Schönvisner, Cziráky Antal, a román Sincai is támaszkodtak kiadványaikban, feldolgozásaikban kisebb vagy nagyobb mértékben Kovachich gyűjteményeire. Fejér György nagy oklevélkiadványa Kovachich anyagát nem használta ugyan, de Kovachich tervéről egy diplomatárium kiadására Kovachich halála után néhány évvel úgy emlékezik meg, mint vállalkozása közvetlen előzményéről.115 Az utókor számára a gyűjtemény már inkább csak figyelemébresztő szerepet tölthetett be: a századforduló táján, sokszor másolatokból készített, sokszor hibás másolatok a XIX. század második felében meginduló nagyarányú publikációs tevékenységhez már nem jelentettek megfelelő alapot. A társadalom nemzeti célokra történő megszervezésében Kovachich Institutumának szerepe, mint láttuk, viszonylag szűk körre terjedt ki. Ez a kör azonban a laikus értelmiségiek s a történetileg képzettebb egyháziak mellett a nemesség és főnemesség egyes tagjait is magában foglalta, s ez a korábbi helyzethez képest kétségtelen fejlődést jelentett: Kovachich olyan elemeket ébresztett rá a forrásanyag nemzeti és történeti jelentőségére, akik azt addig értéktelennek tekintették, vagy csak gyakorlati szempontból értékelték- Természetes, hogy ez a szerény eszközökkel megindított nagy vállalkozás csak igen részleges eredményeket hozhatott, de a maga keretei között mégis a nemzeti öntudat ébresztésére szolgált, — ha az érdeklődés felébresztése nem is járt feltétlenül együtt az Institutum munkájába való bekapcsolódással. A Kovachich által felvetett tárgyköröknek a nemesi világnézetbe való teljes beilleszkedése ellenére az Institutum a polgári irányú tudományos fejlődésnek is egyik szerény láncszeme. Ha a tartalom nem polgári is, a szervezkedés jellege, a szakszerű tudományos munkamegosztás gondolata már nagyon is az. Bár a mecénások nagy szerepe a megmozdulásnak feudális jelleget látszik kölcsönözni, valójában Kovachich elgondolásában az egyházi és világi arisztokráciára csak az a feladat vár, hogy anyagilag és személyi súlyával támo-115 Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Tomus Prodromus. Budae. 1829. XLVTII—XLIX. Ï. Hogy Sincai használta Kovachich anyagát román történeti anyaggvűjtéséhez: Ilarianu A. Papiu: Viet' a operele si ideele lui Geórgiu Sinoai din Sinc'a. Bucuresti. 1869. 125—128. 1. \
