Századok – 1968

Krónika - Az NDK IV. Német Történészkongresszusa (Borus József) 1283

1286 KRÓNIKA és a feudális fogalmak vitájáról, a bizánci feudalizmusról. Székely György rámutatott arra a módszertani problémára, hogy a faudalizmus létrejöttének kérdéseit csak ott szokták vizsgálni, ahol a törzsszövetségből kiinduló néppéváiás befejeződött. Fontos azoknak a társadalmi feltételeknek vizsgálata, amelyek hiánya miatt egyes törzszövetségek népességük megsemmisülése nélkül is eltűntek, de meglétükkel továbbfejlődhettek. Az utóbbi változatot az árpádkori magyar világi uralkodó osztály fejlődésével érzékeltette. — A vita végeztével Rigobert Günther mondott áttekintő és célmegjelölő választ. A „Történelemszemlélet és történeti tudat a fejlett szocialista rendszer létrehozásakor" szekció munkáját Walter Schmidt berlini egyetemi tanár irányította, s mivel a téma megegyezett az egyik főreferátummal, rövid, a vita főbb szempontjaira utaló bevezető után mindjárt megkezdődtek a hozzászólások. A munkacsoport résztvevői által felvetett kérdések rendkívül sokoldalúak voltak, túlzás nélkül mondható, hogy valóban átfogták a kijelölt téma egészét. Hozzászólás hangzott el a szocialista ideológia és világnézet szerepéről, a munkásmozgalom története oktatásának elvi és gyakorlati kérdéseiről, Masaryk és Benes értékeléséről, a szocialista történeti tudatról és szemléletről, a társadalmi tudat jellegéről és meghatározóiról, a történeti tudat és történetírás viszonyáról. Az egyik felszólaló felvetette a marxista módszer mint alkotó művészet problémáját, kitérve műfaji kérdésekre is. Erről azután vita is kialakult, többen hozzászóltak az ábrázoló művészet, és főleg a történelmi regény problémájához. Felvetődött: hogyan hat a párt irányvonala az oktatásban ? Szóba került a tankönyvek problémája, a gyermekeknek és az ifjúságnak szánt történelmi művek, a történelmi életrajzok, a tartalmi kérdések a történetírásban. Külön felszólalás foglalkozott a történetszemlélet és az információs alap viszonyával, a forrásanyag rohamos növekedésével. Az NDK-ban a levéltári anyag évi 1%-os növekedése esetén ennek az új anyagnak az átnézéséhez 400 történész egy évi munkája szükséges. Többen foglalkoztak a társadalomtudományok közös problémáival, az információ és a dokumentáció feladataival, múzeumi kérdésekkel, a katonapolitikai szempontok jelentőségével a történelemoktatásban, a honvédelmi nevelésből adódó problémákkal és feladatokkal historiográfiai kérdésekkel. Nagy érdeklődést váltott ki egy egyetemi hallgató felszólalása, aki a lipcsei egyetemi történelemoktatással, a propagandisták képzésével, és az egyetem történetének az okatatásban való felhasználásával foglalkozott. Ugyancsak egyetemista mondotta el saját oktatási tapasztalatait és problémáit. Szó volt még az egykori középosztály tagjai közötti történelemoktatásról, az oktatási segédeszközökről, helytörténeti kérdésekről. fíachmanova szovjet történész, a Szovjetunió Pedagógiai Akadémiájának munkatársa a szovjet iskolákban folyó történelemoktatást ismertette, külön kitérve a 8. osztályban folyó oktatásra a tudományos kommunizmus létrejöttéről, Karl Marx és Friedrich Engels tevékenységéről. Borús József a történetszemlélet magyarországi problémáival foglalkozott, ismertette a különböző kiadványokat, népszerű sorozatokat, folyóiratokat. Ő is beszélt az iskolai történelemoktatásról, továbbá az új technikai lehetőségeknek, elsősorban a televíziónak propaganda és oktatási célokra való felhasználásáról. Walter Schmidt válaszában megállapította, hogy a szóles tematikájú vita alapján két olyan feladatkört lehet megjelölni, amelyekkel tovább kell foglalkozni. Az egyik a módszertan problémája; a cél dokumentációs minimummal információs maximumot elérni. A másik a történetszemlélet közvetítésének problémája. A kutatás—ábrázolás —továbbadás folyamatot a hamis polgári ideológiák elleni harcban kell megvalósítani. Érdemes lenne a történelempropaganda gyakorlati tapasztalatairól is vitát rendezni. Október 11-én délután került sor a kongresszus záróülésóre, melyen előbb a szekciók vezetői mondták el rövid, értékelő jelentésüket, majd a társulat új elnöke, Streisand professzor mondott zárszót. Megállapította, hogy gyakorlatilag minden negyedik részvevő felszólalt ezen az eddigi legnagyobb létszámú kongresszuson. Foglalkozott azzal az indokolt bírálattal, hogy a társulat új elnökségébe nők alig kerültek be, s végül ő is kitért a kutatás és oktatás kapcsolatára. Este a Hotel Deutschland különtermében a társulat új elnöke fogadást adott a kongresszus befejezéseként. A kongresszus előkészítése és lebonyolítása feltétlenül jó és eredményes volt, s nagy gondoskodással vették körül a külföldi vendégeket is. Figyelemre méltó végül az a tóny, hogy a Német Szocialista Egységpárt központi lapja, a Neues Deutschland október 9-én vezércikkben foglalkozott a kongresszussal, a további napokban is folyamatosan tudósított, a kongresszus utáni napon pedig részleteket közölt az ott egyhangúlag elfogadott, a Walter Ulbrichtnak, az államtanács elnökének, a NSzEP első titkárának küldött levélből. Borús József