Századok – 1968

Krónika - Az NDK IV. Német Történészkongresszusa (Borus József) 1283

1286 KRÓNIKA és a feudális fogalmak vitájáról, a bizánci feudalizmusról. Székely György rámutatott arra a módszertani problémára, hogy a faudalizmus létrejöttének kérdéseit csak ott szokták vizsgálni, ahol a törzsszövetségből kiinduló néppéváiás befejeződött. Fontos azoknak a társadalmi feltételeknek vizsgálata, amelyek hiánya miatt egyes törzszövetségek népes­ségük megsemmisülése nélkül is eltűntek, de meglétükkel továbbfejlődhettek. Az utóbbi változatot az árpádkori magyar világi uralkodó osztály fejlődésével érzékeltette. — A vita végeztével Rigobert Günther mondott áttekintő és célmegjelölő választ. A „Történelemszemlélet és történeti tudat a fejlett szocialista rendszer létrehozá­sakor" szekció munkáját Walter Schmidt berlini egyetemi tanár irányította, s mivel a téma megegyezett az egyik főreferátummal, rövid, a vita főbb szempontjaira utaló beve­zető után mindjárt megkezdődtek a hozzászólások. A munkacsoport résztvevői által felvetett kérdések rendkívül sokoldalúak voltak, túlzás nélkül mondható, hogy valóban átfogták a kijelölt téma egészét. Hozzászólás hangzott el a szocialista ideológia és világ­nézet szerepéről, a munkásmozgalom története oktatásának elvi és gyakorlati kérdéseiről, Masaryk és Benes értékeléséről, a szocialista történeti tudatról és szemléletről, a társa­dalmi tudat jellegéről és meghatározóiról, a történeti tudat és történetírás viszonyáról. Az egyik felszólaló felvetette a marxista módszer mint alkotó művészet problémá­ját, kitérve műfaji kérdésekre is. Erről azután vita is kialakult, többen hozzászóltak az ábrázoló művészet, és főleg a történelmi regény problémájához. Felvetődött: hogyan hat a párt irányvonala az oktatásban ? Szóba került a tankönyvek problémája, a gyer­mekeknek és az ifjúságnak szánt történelmi művek, a történelmi életrajzok, a tartalmi kérdések a történetírásban. Külön felszólalás foglalkozott a történetszemlélet és az infor­mációs alap viszonyával, a forrásanyag rohamos növekedésével. Az NDK-ban a levéltári anyag évi 1%-os növekedése esetén ennek az új anyagnak az átnézéséhez 400 történész egy évi munkája szükséges. Többen foglalkoztak a társadalomtudományok közös problémái­val, az információ és a dokumentáció feladataival, múzeumi kérdésekkel, a katonapoli­tikai szempontok jelentőségével a történelemoktatásban, a honvédelmi nevelésből adódó problémákkal és feladatokkal historiográfiai kérdésekkel. Nagy érdeklődést váltott ki egy egyetemi hallgató felszólalása, aki a lipcsei egyetemi történelemoktatással, a pro­pagandisták képzésével, és az egyetem történetének az okatatásban való felhasználásá­val foglalkozott. Ugyancsak egyetemista mondotta el saját oktatási tapasztalatait és problémáit. Szó volt még az egykori középosztály tagjai közötti történelemoktatás­ról, az oktatási segédeszközökről, helytörténeti kérdésekről. fíachmanova szovjet történész, a Szovjetunió Pedagógiai Akadémiájának munka­társa a szovjet iskolákban folyó történelemoktatást ismertette, külön kitérve a 8. osztály­ban folyó oktatásra a tudományos kommunizmus létrejöttéről, Karl Marx és Friedrich Engels tevékenységéről. Borús József a történetszemlélet magyarországi problémáival foglalkozott, ismertette a különböző kiadványokat, népszerű sorozatokat, folyóirato­kat. Ő is beszélt az iskolai történelemoktatásról, továbbá az új technikai lehetőségek­nek, elsősorban a televíziónak propaganda és oktatási célokra való felhasználásáról. Walter Schmidt válaszában megállapította, hogy a szóles tematikájú vita alapján két olyan feladatkört lehet megjelölni, amelyekkel tovább kell foglalkozni. Az egyik a módszertan problémája; a cél dokumentációs minimummal információs maximumot elérni. A másik a történetszemlélet közvetítésének problémája. A kutatás—ábrázolás —továbbadás folyamatot a hamis polgári ideológiák elleni harcban kell megvalósí­tani. Érdemes lenne a történelempropaganda gyakorlati tapasztalatairól is vitát rendezni. Október 11-én délután került sor a kongresszus záróülésóre, melyen előbb a szek­ciók vezetői mondták el rövid, értékelő jelentésüket, majd a társulat új elnöke, Streisand professzor mondott zárszót. Megállapította, hogy gyakorlatilag minden negyedik rész­vevő felszólalt ezen az eddigi legnagyobb létszámú kongresszuson. Foglalkozott azzal az indokolt bírálattal, hogy a társulat új elnökségébe nők alig kerültek be, s végül ő is kitért a kutatás és oktatás kapcsolatára. Este a Hotel Deutschland különtermében a társulat új elnöke fogadást adott a kongresszus befejezéseként. A kongresszus előkészítése és lebonyolítása feltétlenül jó és eredményes volt, s nagy gondoskodással vették körül a külföldi vendégeket is. Figye­lemre méltó végül az a tóny, hogy a Német Szocialista Egységpárt központi lapja, a Neues Deutschland október 9-én vezércikkben foglalkozott a kongresszussal, a további napok­ban is folyamatosan tudósított, a kongresszus utáni napon pedig részleteket közölt az ott egyhangúlag elfogadott, a Walter Ulbrichtnak, az államtanács elnökének, a NSzEP első titkárának küldött levélből. Borús József

Next

/
Thumbnails
Contents