Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
122 «• V. WINDISCH ÉVA magánosok, nemesek és tudósok, mint Spissich János, Zala megye alispánja, Orczy László, Horváth Stansich Imre, Szirmay Antal, Péchv Gábor, Bárdossy János, Tertina. Az 1794. évet ismét néhány nagyobb összegű támogatás jelzi: Esterházy Miklós 150 forintot adományoz, Orczy László, Teleki József és Balassa Ferenc 100 Ft körüli összegeket. Ragályi, Semsey András, Atzél István protonotárius, Tersztyánszky, Jankovich Miklós és József, Latinovich János hely tartótanácsos, Zachar András, Keglevich József, egy Prónay ennél csekélyebb összegeket.7 5 A valóban befolyó anyagi támogatás évi összege így — eltekintve az érsek és a nádor adományától — 1791-ben mintegy 500 Ft, 1792-ben 400, 1793-ban csak 143, 1794-ben ismét 652 Ft. A befolyó összegből, illetve részben ez összegek felett, Kovachich — fennmaradt, de nem feltétlenül teljes — számadásai tanúsága szerint 1792-ben 443 Ft-ot, 1793-ban 307 Ft-ot, 1794-ben 342 Ft-ot költ másoltatásra, ami, minthogy egy ív másolásért 12 krajcárt fizet, e három évben összesen 5460 ív lemásolását jelenti.7 6 Az anyagi támogatás 1793. évi erős visszaesése feltehetőleg nem kis részben azzal magyarázható, hogy azok, akik már 1791-ben áldoztak az intézet céljaira, eredményt kívánnak látni, mielőtt újabb áldozatra hajlandók lennének. Az érdeklődés ébrentartására 1793 tavaszán Kovachich újabb, most mindössze kétlapos röpiratot ad ki, Notitia de collectionibus et lucubrationibus literariis, quae in Instituto Diplomatico-Historico typis et usui publico iam apparantur címen. Ebben két csoportban sorolja fel a készülő gyűjteményeket — valójában saját munkálatait. Collectiones címszó alatt az országgyűlési diáriumok és akták készülő — 100 kötetre tervezett s kiadásra nem kerülő — másolatgyűjteménye áll az első helyen, azután egyéb országgyűlési iratok gyűjteménye 1600-ig, az országgyűlési törvények teljes és hiteles gyűjteménye, a nyelvi tárgyalások iratainak gyűjteménye, diplomatarium 1526-ig, végül kiadatlan elbeszélő források, Schwandtner folytatásaként, négy1 sorozatban: nagyobb szövegek, kisebb írások, krónikák és kronológiák, továbbá kisebb iratok a közjogra és az állam ismeretére vonatkozólag. Lucubrationes címszó alatt nagyobbára nem tulajdonképpeni tanulmányok, hanem félfeldolgozások, magyarázatos szövegkiadások szerepelnek: kiegészítések a Vestigia Comitiorum-hoz, Repertórium actorum diaetalium, vagyis az egyes országgyűlések rövid története a forrásszövegek kivonatával, az Indicia tractatuum et contractuum publicorum című, már ismertetett kiadvány; a Subsidia pro história bibliographico-literaria legislationis et jurisprudentiae hun_ garicae, amely az országgyűlési törvények, hiteles példányaik, kódexeik, kiadásaik felsorolását tartalmazná, valamint a magyar jogtudomány enciklopédiáját (a forrásokról, jogi írókról, kiadatlan jogi művekről). A Praeno. tiones juris municipalis a törvényhatóságok privilégiumait, szokásait, statutu. 75 Uo. és a Gazophylaeium . . . (Oct. Lat. 8.) c. kéziratban. 76 A foglalkoztatott írnokok száma: 1792-ben 40 fő (nyilván nem egyidejűleg), 1793-ban 21 fő, 1794-ben 10 fő. (Manuale. Fol. Lat. 148. ff. 1—6, 144—152, 208—215, 231—234.) Ezeket az írnokokat Kovachich 74 jelentkező közül választja ki, akikről nyilvántartást vezet nyelvtudásuk (többnyire 3—4 magyarországi nyelvet ismernek), szaktudásuk (történeti, jogi ismeretek), lakásuk feltüntetésével (uo. ff. 45—49). A jelentkezők foglalkozását csak néhány esetben említi meg; ezek: alsóbbrangú helytartótanácsi vagy kamarai tisztviselők, jurátusok, egyetemi hallgatók (bölcsészek vagy jogászok); de van közöttük ügyvéd, fizikus, katonai szekerész is. A számadatok 1799-ig terjednek, de ekkor már mind a foglalkoztatottak száma, mind a kifizetett összeg jóval csekélyebb (részben azért, mert Kovachich ekkor állandó írnokokat tart, akiknek fizetést ad): 1795: 2 fő, 27 Ft, 1796: 2 fő, 40 Ft, 1797: 3 fő, 93 Ft, 1798: 7 fő, 100 Ft, 1799: 2 fő, 57 Ft.
