Századok – 1968
FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232
1256 FOLYŐIRATSZEML E intézkedés viszonylag nem sok született, a fő hangsúlyt a keresztény szempontú moralizálásra fektette a kor. A korabeli, szegényeket is megjelenítő festmények is ezt az álláspontot képviselik. A keresztényi felbuzdulás végül is az abszolút monarchia szegényház-rendeleteibe torkollott. — PAUL LEUILLOT a Kutatási problémák sorozatban Guy Thuillier-nek Nivernais XIX. századi gazdasági életéről írott könyvével kapcsolatban a helytörténeti kutatás módszertani alapelveit próbálja meghatározni (154—177. 1.).— Mai szocialista kísérletek címmel a szocialista országokról írt műveket foglalja össze BERNARD JAULIN (185 — 218. 1.). 2. szám. — LÉON KHACHIKIAN egy a XVII. század végén Perzsiából Indián át egészen Tibetig járó örmény kereskedő nemrég megtalált feljegyzéseiből közöl (előzetesként) néhány érdekességet (231 — 278. 1.). Megkísérli a kereskedő személyének azonosítását, s ennek kapcsán betekintést nyújt az örmény kereskedő-társadalom viszonyaiba. Megállapítja a kereskedő pontos útvonalát, majd a feljegyzések gazdaságtörténeti értékének bizonyítására ismerteti, milyen áruk fordultak meg kezében, milyenek voltak az ár-értékviszonyok az érintett országokban, mekkora haszonnal dolgozott kereskedőnk, hol és milyen vámot fizetett, milyen adminisztratív intézkedésekkel találkozott, hogyan következtethetünk a hitelviszonyokra, az idegen kereskedők jogi helyzetére az érintett vidékeken. A közeljövőben nyomtatásban is megjelenő feljegyzés egyedülálló adatokat szolgáltat a különböző mértékegységek viszonyának megállapításához, valamint a számrendszerek használatáról. — PIERRE CHAUN И а XVII. század vallási életének jellegéről próbál kísérletképpen szintézist alkotni (279 — 302. 1.). Megállapítja, hogy míg általában e századot törésvonalnak szokták ábrázolni, mégis elválaszthatatlan a XV—XVI század vallási eseményeitől, s azok ismerete nélkül megértése lehetetlen. Ugyanakkor a XVII. század protestánsai és katolikusai között sokkal kisebb a különbség, mint a XV. század gótikus miszticizmusa ós a barokk katolicizmus között. A tanulmány elsősorban a vallásos gondolkodás fejlődését állítja vizsgálatai középpontjába; fejtegetései között különös helyet foglal el a francia protestantiz-mus kérdése. — ANDRÉ BURGUIÈRE: Társadalom és kultúra Reims-hen a XVIII. század végén (303 — 339. 1.) a felvilágosodás nyomait keresi az 1789-es „Cahiers des doléances" lapjain. Megállapítja, hogy a gazdaságilag erősen stagnáló városban, melynek társadalmi szerkezetét más források alapján jól ismerjük, csak a felsőbb rétegek — s azok is csak passzívan — ismerték a felvilágosodás eszmekörét; míg a munkáskörnyezetből származó panaszok ideológiában és nyelvezetben is nagyon elmaradottak. A felsőbb rétegeken itt is a „notables" értendők, s az ismeretbeli választóvonal már közvetlenül alattuk, a gazdagabb iparos-kereskedő rétegnél jelentkezik. A tanulmány végén érdekes táblázatok szemléltetik a műveltségi differenciáltságot. — L. ARÉNILLA: .4 kálvinizmus és az ellenállási jog (350 — 369. 1. ) a XVI—XVII. század egyik fő ideológia i kérdését vázolja föl: igez-e, hogy a katolicizmus a hatalommal szembeni feltótlen loyalitást, a protestantizmus pedig az ellenállás jogosságát hirdette? A protestáns felekezetek a legkülönbözőbb álláspontokat foglalták el, sőt egyes angol reprezentánsaik egyenesen az engedelmesség hirdetői voltak. Maga Calvin sem foglalt állást az államhoz való hűséggel szemben, még ha az zsarnokságot jelentett is. Ezzel szemben katolikus gondolkodók között is voltak, akik a zsarnokság elleni harcot jogosnak ismerték el. — PIERRE AYÇOBERRY a német császári tisztikarnak a nácizmushoz vezető útját taglalja dolgozatában (370 — 384. 1.). A XIX. század végétől egyre nőtt a polgári származásúak aránya a tisztek között, azonban ezek is mind teljesen asszimilálódtak a régi porosz katonai szellemhez. Az első világháború után a békeszerződés lezárta az utat még ez elől a folyamat elől is. A leszűkített kereteket a tényleges tisztek — a legkonzervatívabb rész — elemeivel töltötték ki, s az utánpótlás is egyre jobban leszűkült egy zárt katonai I körre. Az apolitikus magatartás ezek körében konzervatívból reakcióssá vált, s végül Hitler hatalomrajutásának elősegítését eredményezte. Ezután pedig a hadsereg felduzzasztása révén jelentkező káderhiány kitöltésekor jelentős igazi náci elemek is bejutottak a tisztikarba. — B. 0. REVUE HISTORIQUE 1967. ápr.—jún. szám. — G. WESTON: A Thugga-i kapuktól Karthágó alkotmányáig (277 — 294. 1.) új módszerrel kísérletezik a források tekintetében nagyon szegényes Karthágó történeti kutatásokban. Az e tekintetben mindig kétes értékű görög—római auktorok helyett a római birodalomban továbbélő volt pun városok intézményeinek, valamint a sémita (izraeli, szíriai) hagyományok egyes elemeinek vizsgálatával valószínűsíti a karthágói „kapu" fogalom jelentését: az alsóbb néprétegek meghatározott funkció nélküli politikai-társadalmi egységei ezek. — C. SANCHEZ-