Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1256 FOLYŐIRATSZEML E intézkedés viszonylag nem sok született, a fő hangsúlyt a keresztény szempontú moralizálásra fektette a kor. A korabeli, szegényeket is megjelenítő festmények is ezt az álláspontot képviselik. A keresz­tényi felbuzdulás végül is az abszolút monarchia szegényház-rendeleteibe torkol­lott. — PAUL LEUILLOT a Kutatási prob­lémák sorozatban Guy Thuillier-nek Ni­vernais XIX. századi gazdasági életéről írott könyvével kapcsolatban a helytör­téneti kutatás módszertani alapelveit pró­bálja meghatározni (154—177. 1.).— Mai szocialista kísérletek címmel a szocialista országokról írt műveket foglalja össze BERNARD JAULIN (185 — 218. 1.). 2. szám. — LÉON KHACHIKIAN egy a XVII. század végén Perzsiából Indián át egészen Tibetig járó örmény keres­kedő nemrég megtalált feljegyzéseiből közöl (előzetesként) néhány érdekességet (231 — 278. 1.). Megkísérli a kereskedő személyének azonosítását, s ennek kap­csán betekintést nyújt az örmény keres­kedő-társadalom viszonyaiba. Megálla­pítja a kereskedő pontos útvonalát, majd a feljegyzések gazdaságtörténeti értéké­nek bizonyítására ismerteti, milyen áruk fordultak meg kezében, milyenek voltak az ár-értékviszonyok az érintett országok­ban, mekkora haszonnal dolgozott keres­kedőnk, hol és milyen vámot fizetett, milyen adminisztratív intézkedésekkel ta­lálkozott, hogyan következtethetünk a hitelviszonyokra, az idegen kereskedők jogi helyzetére az érintett vidékeken. A kö­zeljövőben nyomtatásban is megjelenő feljegyzés egyedülálló adatokat szolgáltat a különböző mértékegységek viszonyának megállapításához, valamint a számrend­szerek használatáról. — PIERRE CHAUN И а XVII. század vallási életének jellegéről próbál kísérletképpen szintézist alkotni (279 — 302. 1.). Megállapítja, hogy míg általában e századot törésvonalnak szok­ták ábrázolni, mégis elválaszthatatlan a XV—XVI század vallási eseményeitől, s azok ismerete nélkül megértése lehetet­len. Ugyanakkor a XVII. század protes­tánsai és katolikusai között sokkal kisebb a különbség, mint a XV. század gótikus miszticizmusa ós a barokk katolicizmus között. A tanulmány elsősorban a vallásos gondolkodás fejlődését állítja vizsgálatai középpontjába; fejtegetései között külö­nös helyet foglal el a francia protestantiz-mus kérdése. — ANDRÉ BURGUIÈRE: Társadalom és kultúra Reims-hen a XVIII. század végén (303 — 339. 1.) a felvilágosodás nyomait keresi az 1789-es „Cahiers des doléances" lapjain. Megállapítja, hogy a gazdaságilag erősen stagnáló városban, melynek társadalmi szerkezetét más forrá­sok alapján jól ismerjük, csak a felsőbb rétegek — s azok is csak passzívan — ismerték a felvilágosodás eszmekörét; míg a munkáskörnyezetből származó panaszok ideológiában és nyelvezetben is nagyon el­maradottak. A felsőbb rétegeken itt is a „notables" értendők, s az ismeretbeli választóvonal már közvetlenül alattuk, a gazdagabb iparos-kereskedő rétegnél je­lentkezik. A tanulmány végén érdekes táblázatok szemléltetik a műveltségi diffe­renciáltságot. — L. ARÉNILLA: .4 kálvi­nizmus és az ellenállási jog (350 — 369. 1. ) a XVI—XVII. század egyik fő ideológia i kérdését vázolja föl: igez-e, hogy a katoli­cizmus a hatalommal szembeni feltótlen loyalitást, a protestantizmus pedig az ellen­állás jogosságát hirdette? A protestáns fele­kezetek a legkülönbözőbb álláspontokat foglalták el, sőt egyes angol reprezentán­saik egyenesen az engedelmesség hirdetői voltak. Maga Calvin sem foglalt állást az államhoz való hűséggel szemben, még ha az zsarnokságot jelentett is. Ezzel szemben katolikus gondolkodók között is voltak, akik a zsarnokság elleni harcot jogosnak ismerték el. — PIERRE AYÇO­BERRY a német császári tisztikarnak a ná­cizmushoz vezető útját taglalja dolgoza­tában (370 — 384. 1.). A XIX. század végé­től egyre nőtt a polgári származásúak aránya a tisztek között, azonban ezek is mind teljesen asszimilálódtak a régi po­rosz katonai szellemhez. Az első világ­háború után a békeszerződés lezárta az utat még ez elől a folyamat elől is. A le­szűkített kereteket a tényleges tisztek — a legkonzervatívabb rész — elemeivel töltötték ki, s az utánpótlás is egyre job­ban leszűkült egy zárt katonai I körre. Az apolitikus magatartás ezek körében konzervatívból reakcióssá vált, s végül Hitler hatalomrajutásának elősegítését ered­ményezte. Ezután pedig a hadsereg fel­duzzasztása révén jelentkező káderhiány kitöltésekor jelentős igazi náci elemek is bejutottak a tisztikarba. — B. 0. REVUE HISTORIQUE 1967. ápr.—jún. szám. — G. WESTON: A Thugga-i kapuk­tól Karthágó alkotmányáig (277 — 294. 1.) új módszerrel kísérletezik a források tekintetében nagyon szegényes Karthágó történeti kutatásokban. Az e tekintetben mindig kétes értékű görög—római aukto­rok helyett a római birodalomban tovább­élő volt pun városok intézményeinek, valamint a sémita (izraeli, szíriai) hagyomá­nyok egyes elemeinek vizsgálatával való­színűsíti a karthágói „kapu" fogalom jelentését: az alsóbb néprétegek megha­tározott funkció nélküli politikai-társa­dalmi egységei ezek. — C. SANCHEZ-

Next

/
Thumbnails
Contents