Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

FOLYÓIRATSZEMLE 1247 lennek tartották a szociális álcázást, és a pénzadományokat nyíltan politikai célokra juttatták. A puritánnak és aszkétának hirdetett Hitler is bőven részesült ezekből az adományokból. 1937-ben 41 millió, 1938-ban 31 millió márkát kapott. Ezekből az összegekből vásárolta és építette többek közt Obersalzberget. Az Adenauer kancellár 75. születése napjára indított gyűjtés szervezői a közvélemény ellenőrzésére való tekintettel ismét igyekeztek a politikai célt elrejteni. A gyűjtés végösszegét sem közölték. 1951 elején azonban egyedül a Rajna-tartományban 215 ezer márka folyt be. Mindhárom gyűjtő akció közös vonása, hogy a német imperializmus és militarizmus kiemelkedő képviselői javára rendezték- Kezdeményezői és támogatói a német gazdaság, elsősorban az ipar csúcsszervezetei voltak, fő finanszírozója pedig a német monopoles finánctőke. — B. ÖESKOSLOVENSKY ÖASOPIS HISTORICKY 1967. 3. szám. — DUSÁN TRES-TIK: Miscellanea az I. ószláv Szt. Vencellegendához: „Mindenki, aki ura ellen kel fel, Júdáshoz hasonló" (337 — 343. 1.) megállapítja, hogy az idézet nem a Bibliából való, hanem a 925-ben tartott spliti zsinat határozatai közt szerepel hasonló szöveg az urát meggyilkoló szolgáról. A zsinaton az ószláv liturgiáról is esett szó. A legenda tehát Horvátországban íródott, nem Csehországban, délszláv származású szerzetes által, mint eddig gondolták, s a X.' sz. vége felé, egy elveszett latin nyelvű forrás nyomán. írója talán cseh volt. — BOROS FERENC: A Horthyreakció csehszlovákellenes revizionista terveiről, 1919-1920 (344—368. 1.) a Friedrich-kormány létrejötte utáni helyzetet ismerteti, amikor a kormány ismét a területi integritás programjával lépett fel. Horthy kiválása a kormányból csökkentette a francia befolyást. Az antant belső ellentéteire és saját erejére számítva szőtt terveket szlovák légió alakításáról Lengyelországban. Minthogy a szlovákiai jelentések viszont azt mutatták, hogy a szlovák nép nem lelkesedik a magyar uralom visszaállításáért, 1919/20 fordulóján letett erről. A békekonferencián a magyar kormány népszavazást követelt többek közt Szlovákiában. A bolsevik veszélyre hivatkozva igyekezett nagyobb fegyveres erő kiépítéséhez engedélyt szerezni, s amikor az antant nem járult hozzá, 1920 nyarán Szlovákiában puccs útján akarta a hatalmat visszaszerezni. Ennek meghiúsulásában Románia fenyegető magatartása is szerepet játszott. A szovjet—lengyel konfliktus megoldása után a francia kormány elhidegült, s ez ismét levette a napirendről a kérdést. Jelentős szerepet játszott a szlovák munkásság harca, tiltakozása a magyarországi fehérterror ellen. — A vitarovatban JOSEF PETRÁN: Egy cseh találmány világraszóló jelentőségének kérdéséhez (369 — 386. 1.) A Frantisek ós Václav Veverka által 1829-ben forgalomba hozott kerülőeke (ruchadlo) fejlődésót állítja be az általános képbe: az angol—skót és amerikai új eketípusok csak akkor váltak használhatókká, amikor az itteni talajhoz alkalmazták, s mellettük a régebbi hazai típusok továbbfejlesztéséből jöttek létre új használható ekefajták. A Veverka-féle ekének a nagyipari ekegyártás előtt volt jelentősége, de ezt később a romantikus nacionalizmus eltúlozta. — R. HAVRÁNKOVÁ, ZD. SLÁDEK, J. VALENTA: AZ európai szocialista országok történetének elméleti és ideológiai kérdései a XX. században, a második világháborúig (387 — 398. 1.) Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa országainak közös fejlődési vonásait vizsgálják 1918 után, utalva arra, hogy már korábbi időszakokban is jelentősek a fejlődós analóg mozzanatai. Az összehasonlító vizsgálat szélesebb és szűkebb aspektusának módszertani felvázolása után a kapcsolatok kutatásának elvi kérdéseit is tárgyalják. (A tanulmány magyarul is megjelent: a Világtörténet 1967. 14/15. sz. 89 — 109. 1.). — JAROSLAV VASTIS,- Adalék az árak és bérek történetéhez a XVI—XVII. sz. fordulóján (421 — 438. 1.) Louny szabad királyi város 1580 — 1610 közt összeírt regulációjából közli a kézirat 124—200. lapját, amely városi elszámolásokból veszi adatait. — ZDENÉK SOLLE: Bebel levelei a „Právo lidu" kezdeteiről (439 — 448. 1.) néhány adalékot közöl arról, hogy a cseh szociáldemokraták 1897-ben anyagi támogatást kértek ,,A nép joga" e. napilapjuk kiadásához, Bebel azonban bizalmatlan volt a lap jövője iránt, ezért megtagadta a segítséget, bár 1899-ben a magyarországi és galíciai szociáldemokratáknak adott a német párt támogatást. — PAVLA HORSKÁ: A cseh kérdés Ausztria-Magyarországon 1897 —1914 a francia külképviseleti hatóságok híreinek a megvilágításában (449 — 460. 1.) a francia külügyminisztérium rendezett anyagából ismerteti Valois prágai francia konzul és a bécsi francia nagykövet először a cseh—német viszonyra, később a cseh politika általános kérdéseire kitérő jelentéseit. A gazdag anyagból azokat a szemelvényeket közli, amelyek kevéssé ismert eseményekre vonatkoznak. — J[AN] N[OVOTNY] ismerteti a Studia Slavica 1966. 12. kötetét (469. 1.), A magyar forradalmi munkásmozgalom 25*