Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1244 kutatások helyzetéről. Néhány probléma (759— 777. 1.) a régebbi irodalomra is kitekintve figyelmeztet arra, hogy az intervenciót és a belső ellenforradalmat el kell különíteni. Az ellenforradalom hamar lemond kezdeti demokratikus demagógiájáról és ei'ős hatalmat sürget. Foglalkozik az államaparátus kiépítésének problémáival és az anarchisták szerepével is. — ZANNA KORMANOWA: AZ első világháború történetírásával foglalkozó kutatásokból (779 — 797. 1.) bemutatja a Revue d'Histoire de la Guerre Mondiale 1923 és 1939 közt megjelent évfolyamainak tanulmányait, egyes országok szerint csoportosítva az anyagot. — JANUSZ PAJEWSKI ismerteti az osztrákmagyar közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek Komjáthy Miklós által kiadott kötetét (831 —834.'1.). — N. TRZEGL4D HISTORYCZNY 1967. 3. szám. — JÓZEF LEWANDOWSKI: A februári forradalom harcainak dinamizmusa (391 — 407. 1.) az 1917. február 18 — 27. petrográdi eseményeit kíséri figyelemmel naprólnapra, megállapítja, hogy az események mindenkit váratlanul értek, a bolsevikok először úgy vélték, hogy alkalmatlan időpontban tört ki, azután igyekeztek megszervezni a spontán mozgalmat. Nézeteik is a mozgalomnak megfelelően módosultak, ahogy általában a mozgalomban részt vevő tömegek számbeli növekedésének megfelelően változott a mozgalom jellege. A kormány kezdetben gyenge megtorló intézkedései is azt mutatják, hogy maga sem volt tisztában a jelentőségével. — WALENTYNA NAJDUS: A Lengyel Ügyek Kormánybiztosságának létrejötte és tevékenységének első féléve (408 — 437. 1.) az Októberi Forradalom után a nemzetiségi népbiztosság keretén belül létrejött ügyosztály történetét tárja fel. Az ügyosztály munkatársait választották. Minthogy a kormánybiztosság a forradalmi és demokratikus szervezetek szovjetjére támaszkodott, amelyben a lengyel baloldali pártok voltak képviselve, kettős jellege volt, egyrészt állami intézmény, másrészt pedig társadalmi szerv. A kormánybiztosság munkájával kapcsolatos viták a lengyel emigráció belső ellentéteit tükrözték. A kormánybiztosság nagy tevékenységet fejtett ki az Oroszországban élő lengyelek érdekében, elsősorban repatriálásukat szorgalmazta, de addig is gondoskodott róluk, kiadványokat jelentetett meg tájékoztatásukra, iskolákat és óvodákat tartott fenn, tanfolyamokat szervezett az analfabéták számára, gondoskodott az Oroszországba evakuált, vagy orosz magángyűjteményekben levő lengyel műkincsek hazaszállításáról. — ANDRZEJ DZIUBINSKI: Az Atlanti-óceáni marokkói partvidék portugál megszállásának néhány gazdasági és társadalmi aspektusa 1471 — 1550 közt (437—463. 1.) megállapítja, hogy a legtermékenyebb partmenti sávot magában foglaló hódolt terület 1515 — 25 közt érte el legnagyobb kiterjedését. A csekély számú portugál helyőrség a nomadizáló arabok és a megtelepedett berberek ellentéteit kihasználva tudta uralmát fenntartani. Sokszor folytattak rabló hadjáratokat a meg nem szállt területek ellen, elsősorban rabszolgák szerzése érdekében. A megszállt terület lakosságától nagy adókat hajtottak be gabonában, szarvasmarhában és a kereskedelemre kirótt illetékekben. A gyors nyerészkedésre irányuló kizsákmányolás következtében a lakosság létszáma csökkent, a megművelt földterület leszűkült, a városok különösen megsínylették a megszállást. A fegyveres harcokban mindkét fél a „felégetett föld" taktikáját alkalmazta. A hódítás erős vallási ellenhatást váltott ki, s végül új dinasztiát juttatott uralomra, amely később újraegyesítette Marokkót. — JERZY" SKOWRONEK: Adam Jerzy Czar-toryski részvétele az oroszországi belső reformok munkálataiban, 1801 —1807 (464— 480. 1.) I. Sándor baráti körén belül tárgyalja a később a lengyel emigrációban vezető szerepet játszó herceg működését. Czartoryski javasolta, hogy a magánföldesúri jobbágyok is vásárolhassanak földet, tiltsák meg ezek további adás-vételét, de a szolgáltatások kérdésébe az állam ne avatkozzék bele. 1802. febr. 22-ón átfogó emlékiratot nyújtott be a közigazgatás átszervezéséről. ő javasolta elsőként az orosz törvények rendszerezését, jelentős szerepe volt az iskolaügy fejlesztésében. 1806 — 7 folyamán a baráti kör ismét reformokat javasolt, ezúttal az ország belső megerősítésére a franciákkal vívott háborúban. A baráti társaság olykor a jakobinus Közjóléti Bizottság tevékenységére emlékeztetett. Működésük alapvetően kudarcba fulladt, a nagyobb arányú változásokat ellenző párt kerekedett felül, maga Sándor sem akart jelentősebb reformokat. — JERZY LUKOWSKI: Az ellenállási mozgalom az Oéwiçcim-Brzezinka-i koncentrációs táborban (481 — 505. 1.) a szervezkedés kezdeteit 1940-re teszi, amikor lengyel tisztek álltak az élen, de irreális célokat tűztek ki. Amikor a Lengyel Szocialista Párt néhány vezetője is idekerült (köztük Józef Cyrankiewicz), a szervezkedés reális kereteket kapott. 1943-ban az addig nemzetiségenkint elkülönült szervezeteket összevonták. Igyekeztek segíteni a foglyokon, értesítéseket juttattak a táboron kívülre a németek kegyetlenkedéseiről. Ezek a dokumentumok azonban nagyrészt el-