Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
KOVACHICH M АВТО N GYÖEGY • ИЗ Ugyanabban az évben, amelyben Kovachich közjogi-történeti intézet felállítását hirdeti meg: hasonló, bár nem elsősorban a történettudomány művelésére irányuló kezdemény indul Erdélyben. Az erdélyi társaságszervező kísérlet a korszak legeredményesebb ilyennemű vállalkozása. Lelke Aranka György, a marosvásárhelyi királyi tábla írnoka, majd assessora, végül bírája. Sokoldalú irodalmi tevékenysége mellett — szépirodalmi, nyelvészeti, történeti, filozófiai téren egyaránt működött, bár jelentőset egyetlen nemben sem alkotott — Bessenyei „Jámbor szándékának hatására magyar nyelvművelő társaság felállítását határozta el. 1791 januárjában bocsátotta közre a rendekhez intézett „Rajzolat"-át, melyben két fő célra: a nyelv művelésére és „a nemzet világosítására" szervezendő társaság alakításához adott programot. A társaság mellett egy minden magyar művet, s legalább német és francia tudományos folyóiratokat tartalmazó könyvtárat, egy klasszikus és jelentős modern külföldi művekből álló könyvtárat, s végül egy minden magyar vonatkozású történeti művet tartalmazó könyvtárat kívánt létesíteni.38 A nyelvmívelő társaság gondolatát Aranka néhány hét múlva, 1791 februárjában „Az Erdéllyi Kéz írásba lévő Történet írók kiadására fel állítandó Társaságnak Rajzolattyá"-val bővítette ki. E tervezet felhívja a figyelmet Erdély jeles történetíróira, akiknek művei közül csak kevés jelent meg nyomtatásban; e művek nagy része kéziratban „mintegy halottaiban fekszik, és két ellenkező sors között küszködik, hogy vagy ezennel semmiségébe visszatérjen, és magával együtt őseinknek örökkévalóságot érdemlő cselekedeteket a feledékenység örök homályába borítsa, vagy pedig egy csudatévő erő által az életre bévezettessék . . ."3 9 Aranka anyagi támogatást kér a főrendektől a feladat véghezvitelére, s nem sokkal utóbb a szóbajöhető elbeszélő források jegyzékét is megjelenteti.40 Majd ugyanezen év augusztusában „újabb elmélkedés"^ bocsát ki a nyelvművelő társaságról, melyben célkitűzéseit — a nyelv művelése, az ismeretek terjesztése — részletesebben ismerteti. A feldolgozandó tárgyak között a magyar történelmet helyezi előtérbe, s utal a kéziratos források kiadására már megtett előkészületekre. A már kiadott forrásokról legalább jegyzék készítendő, s törekedni kell az idegen nyelvű magyar történeti források lefordítására. Emellett Aranka széleskörű kulturális programot ad, melyben különféle országokról, „elmékről" (írók, tudósok) szóló művek megjelentetése mellett, képek, pénzek, feliratok gyűjtésén át a fontosabb események -38 Aranka György: Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való rajzolat a haza felséges rendeihez. Kolozsvár. 1791. (Közli Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest. 1955. 93—100. 1.) 39 A tervezetet közli Jancsó E.: i. m. 101—105. 1. Az idézet: 102. 1. „TJgy képzelem — írja tovább szemléletesen Aranka — mintha szemeimmel látnám, hogy a semmiség szélin, féllábok már a mélységben, karjok kiterjesztve, ott állanának, és nyújtanák nékünk kezeiket, azon esedezvén, hogy mi is segélő kezeinket hozzájok kinyújtani [ !], következésképpen őket, vagyis inkább — minekutána őket vissza nem hozhatjuk — az ő legdrágább feleket, az ő igen becses neveket, a mi tulajdon magunk, maradékink, hazánk és nemzetünk dicsőségére az örökös haláltól mentsük meg." 40 A vállalkozás anyagi feltételei: ha 50 tagnál több jelentkezik, úgy 30 aranyat, ha kevesebb, 50 aranyat kér egy-egy támogatótól. Az összeget a művek lemásoltatására és gondozására fogják fordítani. Ha valamely részlet e forrásokban a vallást, uralkodóházat, hazát, nemzetet, vagy valamely családot vagy személyt támadná: ezt lábjegyzetben fogják megmagyarázni, de a szöveget akkor is „herélés" nélkül fogják hozni. 8 Századok 1968/1—2
