Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1140 MANN MIKLÓS Sörös Pongrácz cikkében24 4 elhamarkodottnak tartja az Erdélyi Múzeumban megjelent elmarasztaló kritikát, amely szerint Acsády munkája „az elsietettség benyomását kelti". Egyetértve a Magyar Kritika bírálatával, ő is hangsúlyozza, hogy Acsády műve „igazi nyeresége történeti irodalmunknak." A VI. kötetről megjelent ismertetés245 kiemeli a választékos gördülékeny stílust és a szép kiállítást. Viszont kifogásolja, hogy Pázmány ténykedésének fontos mozzanatai felett Angyal röviden átsiklott, hogy nem foglalkozott a protestáns lelkészek „magyarfajellenes" működésével s végül a szerző önállótlanságát hibáztatta. Angyal azonnal vitába szállt e kritikával246 ós cáfolta a művére vonatkozó megjegyzéseket. A vitába bekapcsolódott Szalay László pénzügyminiszteri tanácsos, aki szintén Angyalnak adott igazat.24 7 Ennek ellenére az ismertető cikk írója — Szebesztha Károly — több egyháztörténeti műre való hivatkozással fenntartotta állításait. Érdekes, hogy Szebesztha kritikájával még a Katholikus Szemle cikkírója — Sörös Pongrácz sem értett egyet,248 és Angyal Dávidnak adott igazat. A IX. kötetet — Ballagi Géza munkáját — a Protestáns Szemlében Szilágyi Sándor ismertette.249 Hangsúlyozza, hogy e korszaknak Ballagi alapos ismerője, s ennek megfelelően hatalmas alkotása „mély benyomást, rendkívüli hatást tesz az olvasóra . . ." Hasonlóképpen dicsérettel nyilatkozik a kötetről a Magyar Kritika is;250 a bíráló kiemeli a szerző elfogulatlanságát, a rengeteg idézetet, amelyek kifogástalan forrásokból származnak, valamint stílusának érdekességét. Ezek után megállapítja, hogy ennél jobb és tanulságosabb művet „érettebb ifjaink számára" alig tud elképzelni, s a mű megjelenését méltán tarthatjuk történelmi irodalmunk igazi nyereségének. Thaly Kálmán lemondása következtében a mű VII. kötetét Acsády Ignác írta meg. A kötetet részben ezért is nagy várakozás előzte meg, s a bírálat hangsúlyozza, hogy Acsády nem okozott csalódást,251 „a feladatával teljesen tisztában levő, az anyagon uralkodó historikusnak" bizonyult. A korszak történetének objektív, teljesen pártatlan, szép és eleven stílusú előadása élevezetes olvasmánnyá tették könyvét. A milleneumi munka X. kötetéről a Századok is közöl ismertetést.25 2 Ez az egyetlen bírálat a milleneumi munka köteteiről, amely megjelenhetett a Századokban. Nyilvánvaló az összefüggés Szilágyi halálával, mert ez az ismertetés már Nagy Gyula szerkesztői időszakában jelent meg. Tehát Szilágyi az általa szerkesztett nagy vállalatról nem publikáltatott, az ugyancsak általa szerkesztett központi történész folyóiratban nem engedte meg a milleneumi Magyar Nemzet Története ismertetését. A Századokban megjelent ismertetés megállapítja: „Az első olynemű munka, mely szabadságharcunkról írt valódi történelmi munkának tekinthető és elfogadható: a Márki Sándor munkája." A továbbiakban — pár részletkérdést elemezve, vitatva — azt hangsúlyozza, hogy ez az első olyan történelme a szabadságharcnak, amely „a tárgyat teljesen felölelő ismeretek alapján, lelkiismeretes részrehajthatatlansággal s komoly objektivitással Íratott meg." Márki ós Beksics művét — a modern Magyarországot — egymással összevetve ismerteti az Erdélyi Múzeum.25 3 A cikk Márkinál a történetíró tiszta, világos áttekinthető munkáját emeli ki, míg Beksicsnél a politikus nagy jogi ismeretére, s a publicista mintaszerű közjogi fejtegetéseire hívja fel a figyelmet, * A Szilágyi halála után megjelent nekrológok25 4 mind dicsórőleg foglalkoznak a Magyar Nemzet Történetével. Fejérpataky szerint25 5 ez a mű „a legjobban közelíti meg azt a célt, amelyre mindannyian törekszünk: a nemzeti múlt iránt való érdeklődést felkölti, az ismereteket szóles körben terjeszti, a képes ábrázolások által történelmi emlékeinket megszeretteti". Katholikus Szemle, 1898. 846-859. 1. '"Magyar Kritika, 1897 - 98. 161. 1. Uo. 177. I. 247 Uo. 178. 1. 2" Katholikus Szemle, 1898. 846-859. 1. 2" Protestáns Szemle, 1897. 617-619. 1. 250 Magyar Kritika, 1897. 98. I. 251 Uo. 1899. 282. 1. 252 Századok, 1899. 734-740. I. 25S Erdélyi Múzeum, 1899. 163-167. 1. 251 Erdélyi Múzeum, 1899. 57. 1.; Vasárnapi Űjság, 1899. 4. sz.; Magyar Kritika, 1899. 111. 1 2SS Fejérpataky: i. m. 20. 1.
