Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1136 MANN MIKLÓS kednék hozzá atyai intelmeket intézni" és figyelmeztetni, hogy november elejére a teljes kéziratnak nyomdában kell lennie ahhoz, hogy az év végére a VI. kötet megjelenhessen. Szilágyi és az Athenaeum sürgetéseinek hatására Angyal Dávid lázas sietséggel írta az utolsó kéziratokat. Nem vitás, hogy a kötet készítésének elhúzódásában az anyag nehézségén kívül több személyes ok is közrejátszott, édesapja halála, házassága, valamint állásügye. Rossz anyagi helyzete miatt Ángyai azt kérte Szilágyitól: járjon közbe az Athenaeumnál, hogy ne vonják le írói honoráriumából a helyettesítéséért kifizetett összeget. Közben megkezdődött az új iskolai év; Angyal terhei, elfoglaltságai növekedtek — de a nyomda várta a kéziratokat. Angyal Dávid a sürgetésekre kétségbeesve válaszolta: „Könyörgöm ne haragudjék, a szegény íróember is ember. . ,"19e Éjjel nappal dolgozott, s közben tanított is. Mint írta: „Ez igen nagy teher, szemem s egész physikumom rendkívül meg van erőltetve. . ."; így — s ilyen körülmények között — készült el az év végére a milleneumi munka VI. kötete. 1897 nyarára kiderült, hogy Marczali mégsem vállalhatja el a szabadságharc történetének megírását — hiszen még a VIII kötettel sem végzett ! Ezért Szilágyi Sándor az ismert kolozsvári történészt, Márki Sándort kérte fel a tizedik kötet első felének megírására. Márki azonnal igenlően válaszolva197 őszinte köszönetet mondott, hogy ilyen fontos rész megírásánál Szilágyi ő rá gondolt, s ígérte: mindent elkövet a siker érdekében. Bár hangsúlyozta, hogy fél a rövid határidőtől, mégis elhatározta: igyekszik mindent megtenni, hogy a kéziratot a kívánt időre beadhassa. A rá jellemző határozottsággal, és gyorsasággal fogott a munkához. Annak ellenére, hogy Szilágyi nem kívánt tőle levéltári kutatómunkát, mégis úgy döntött: igyekszik újat adni a menekülés közben Aradon rekedt Csányi iratanyag alapján. Kérte Szilágyit, hogy pontosan határozza meg számára a kötet időhatárait, és küldje el az ülusztrációk jegyzékét, „hogy a szöveg s a képek közt bizonyos összhangzás legyen". Márki 1897. július 6-án írta alá szerződését,19 8 melynek értelmében 17—18 ív megírását vállalta el. A kézirat elejét már 1897. november 1-én kell leadnia; a további kéziratokat pedig folytatólag — gyors egymásutánban — oly módon, hogy a kézirat vége legkésőbb 1898 február végére az Athenaeumnál legyen. A fizetés módjára vonatkozóan a szerződés úgy szólt, hogy a honorárium felét a kézirat beküldésekor a másik felét pedig az utolsó ív imprimálásakor fizeti az Athenaeum, de csak összesen 18 ívet. 1897 nyarán Márki átnézte a Csányi-fóle levéltár mintegy 6000 darabját, s ezután reménykedve írta Szilágyinak: „Nem egy új dologról is írhatok. Csányinak 771 saját levele valóságos ismeretlen kincsesbánya."199 Budapesten is szeretett volna kutatni, de a kötet írására fordítható idő rövidsége miatt kénytelen volt megelégedni a nyomtatott forrásokkal. Az ősz folyamán — szerződése értelmében — elkezdte a kéziratok küldését. Arra mindig vigyázott, hogy az utolsó fejezetek nála maradjanak, s így a folytatáskor nem veszítette el a kapcsolatot a már megírt anyaggal. A csatákkal aránylag röviden foglalkozott, főleg a politikai történetre fektetett súlyt, „mivel az egykorúak is azon lovagoltak". Biztosította Szilágyit, hogy alapos munkát végez, s olyan forrásokat is felhasznál, „mikre az eddigi feldolgozások egyáltalán nem figyeltek. . ,"200 Márki az íveket egymásután küldte, a munka jól haladt. A X. kötet — melynek jövője a vállalat megindulásától kezdve elég bizonytalannak látszott — végre sínre került. A milleneumi munka kezdett befejezéséhez közeledni. A szerkesztők elhatározták az év végén — Ranschburggal egyetértésben —, hogy a VI. kötet füzeteinek befejezése után a VIII. kötet füzeteinek kiadására térnek át.201 Schönherr jelezte, hogy a képanyagot már összegyűjtötte, „csak III. Károly kora van igen gyéren előkészítve". A kötet szerzője, Marczali Henrik a nyár folyamán az anyaggyűjtéssel végzett, s a vakáció után kezdte meg „а XVIII. század históriáját".202 Az írással olyan jól haladt, hogy novemberben a szerkesztőség, Thaly Kálmán20 3 és Cserna Károly bevonásával 1,8 Lásd Iratok 7 "'Márki Sándor-Szilágyi Sándor, 1897. jún. 29. Uo. OSZK Szilágyi lev. Márki Sándor szerződése. OSzKK Irattár 3. Márki Sándor - Szilágyi Sándor, 1897. szept. 4. OSzKK Szilágyi lev. Lásd Iratok 10. Márki Sándor - Szilágyi Sándor. 1897. nov. 1. Uo. Lásd Iratok 11. ""Szilágyi Sándor — Schönherr Gyula. k. n. OSzKK Shönherr lev. és Schönherr Gyula — Szilágyi Sándor, 1897. szept. 25. Uo. 502 Marczali Henrik-Szilágyi Sándor, 1897. aug. 17. OSzKK Szilágyi lev. 203 Thaly választotta ki a rodostói képek közül a közlésre alkalmasakat. Vö. Szilágyi Sándor — Schönherr Gyula, 1897. nov. 20. OSzKK Schönherr lev.
