Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
A M ILL KN KCMI ..MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE" MUNKÁLATAIRÓL 1131 tást szabadság folyamodványa sorsáról. Érezte, hogy neki is utána kellene járnia, de nem volt ideje, hiszen közben a nyomda is állandóan sürgette.13 3 A szabadságkérés végül is sikerült, de a minisztériumnak az volt a feltétele, hogy Angyal helyettesét az Athenaeum fizesse.134 Az Athenaeum erre aláíratott Angyallal egy olyan szerződést, melynek értelmében Angyal Dávid kötelezte magát, hogy a hatodik kötet kéziratát 1897. március l-ig beszolgáltatja. Amennyiben Angyal ezt az ígéretét nem tartaná meg, akkor a szabadságidejének megváltásáért fizetett 500 forintot az Athenaeum levonhatja írói tiszteletdíjából.135 Angyallal egyidőben lázas sietséggel dolgozott kötete'n Ballagi Géza is, aki 1896 őszére már kéziratot igért. Viszont feltétlenül ragaszkodott az előzetes megbeszéléshez, amikor is Szilágyival abban állapodtak meg, hogy előbb kiszedik az egész kötetet, s csak azután kezdik meg a kiadását.136 Az Athenaeum vezetősége — figyelembe véve, hogy Angyal elég lassan haladt előre, s valószínűleg a hetedik kötetet sem lehet közvetlenül a hatodik után nyomdába adni — javasolta Szilágyinak Ballagi megsürgetését.137 Szilágyi ezért kérte is Ballagit, hogy minél előbb adjon kéziratot, mire ő október végére Ígérte a kézirat első, de nagyobb felét (1815 —1840). Viszont Ballagi ismét aggodalmának adott kifejezést a tekintetben, hogy ha hozzáfognak a kötet közrebocsátásához a teljes anyag megírása előtt, vajon képes lesz-e az arányokat a kötet különböző részei között megtartani?13 8 Míg Ballagi aggodalmaskodott, addig a szerkesztőség elkezdte a kilencedik kötet illusztrációinak összeállítását.13 9 Az ősz folyamán a kézirat első részét Ballagi felvitte Sárospatakról Szilágyihoz Budapestre, de ott kijelentette, hogy júniusig nem adhat több kéziratot. Addigra valószínűleg befejezi a kötet írását. Ismét kifejtette,140 mennyire nyugtalanítja az, hogy műve egészének megírása előtt megkezdik a közrebocsátást. Szilágyinak tehát sok problémája volt a készülő kötetekkel és szerzőikkel. Viszont könnyítette helyzetét, hogy a szerzők»— ha voltak is bajok a munka akadozása miatt — mégiscsak dolgoztak ! Viszont egészen más volt a helyzet az ötödik kötettel, amelynek 1896 elején még mindig nem volt szerzője ! 1895 decemberében arról volt szó, hogy esetleg Fraknói Vilmos írja meg az ötödik kötetet, ha Károlyi semmiképpen sem vállalná a szerzőséget. De Fraknói 1896 októbere előtt — egészségi állapotára hivatkozással — nem akarta elvállalni a munka megkezdését.14 1 Azt tanácsolta Szilágyinak, hogy bízza meg a kötet írásával Márki Sándort,14 2 mert ő december előtt nyilván kéziratot sem tudna küldeni. Későbbi levelében14 3 ismét rosszkedvűen írt az ötödik kötetről — „bizony szeretném ha elmúlnék tőlem ez a pohár" és Schönherrt javasolta szerzőnek. Hivatkozott arra is, hogy most a negyedik kötet korrektúrájánál látja: milyen rossz a sietős munka, hiszen nagyon elégedetlen azzal, amit gyorsan írt meg. Tavasszal végleg, eldöntötte, hogy nem vállalja el a megbízást és ismét Schönherrt ajánlotta.14 4 Károlyi Árpád pedig hosszas töprengés után 5 oldalas levélben fejtette ki elgondolását Szilágyinak: hogyan lehetne megoldást találni ebben a „kritikus helyzetben".14 5 Véleménye szerint először Acsádyt, tagadó válasza esetén Szádeczkyt, s ha ő sem vállalkoznék, akkor Márkit kell felkérni azzal, hogy az V. kötet a IX. kötet után jelenne meg, tehát kb. másfél év alatt kell a munkát elvégezni. így elképzelhető, hogy a „nevezettek valamelyike (sőt Schönherr is) elvállalja a munkát." Ha a tárgyalások ennek ellenére sem vezetnének sikerre, akkor újból fel lehetne szólítani Fraknóit, hogy 1897 november elejéig, vagy esetleg 1898 február elejéig készítse el a kötetet. Ebben az esetben Fraknói biztosan visszavonná lemondását. Ha ez a megoldás sem sikerülne, 135 „Csak ne siettessenek oly szörnyen, folyvást írok, hanem lehetetlent ne kívánjanak." Angval Dávid—Szilágyi Sándor, 1896. okt. 14. Uo. 134 Szabó: i. m. 85. 1. 135 Angyal Dávid kötelezvénye az Athenaeum igazgatóságának, 1896. nov. 13. OSzKK Irattár 3. 133 „Igen könnyen megtörtéhet ugyanis, hogy a 40 íven tülmegyek s ez esetben lia a munka eleje már megjelent, arányosságának feláldozásával a végét kellene összébb húznom." Ballagi Géza-Szilágyi Sándor, júl. 9. OSzKK Szilágyi lev.; és Szilágyi Sándor-Emich Gusztáv, 1896. júl. 10. OSzKK Irattár 3. 137 Ranschburg Viktor -Szilágyi Sándor, 1896. aug. 3. OSzKK Szilágvi lev. 133 Ballagi Géza-Szilágyi Sándor, 1896. szept. 27. Uo. 133 Dézsi Lajos - Szilágyi Sándor, 1896. okt. 2. Uo. 140 „Tartok tőle, hogy a 2-dik részt, amely pedig sokkal érdekesebb mint az első, meg kell csonkítanom s evvel az arány az egyes részek között nem lesz meg. Borzadok a gondolattól, hogy úgy fog a munkám kinézni, mint egy kis ember aránytalanul nagy fejjel." Ballagi Géza—Szilágyi Sándor, 1896. nov. 29. üo. 141 „Nem hiszed mennyire kifárasztott ez az esztendő. Testileg és főképp szellemileg (F. V. aláhúzása) mellőzhetetlenül szükségem van a pihenésre legalább 1/2 évig." Fraknói Vilmos — Szilágyi Sándor, 1895. dec. 6. OSzKK Szilágyi lev. 143 Fraknói Vilmos-Szilágyi Sándor, 1895. dec. 30. Uo. 143 Fraknói Vilmos - Szilágyi Sándor, 1896. jan. 12. Uo. 144 „Schönherr sokkal jobban meg fogja azt a kötetet írni, mint éu tehetném. Azt tanácsolom tehát, hogy habozás nélkül őt bízd meg." Fraknói Vilmos - Szilágyi Sándor, 1896. máj. 29. Uo. 143 Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1896. jún. 3. Uo.
