Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1122 MANN MIKLÓS való hivatkozással3 7 visszalépésével „ijesztgette" a szerkesztőt. Ekkor javasolta, hogy kötetét nem célszerű Mátyással kezdeni; mivel a „nemzet életének és fejlődésének törtenetében természetszerűbb volna e korszakot a várnai csatától a Mohácsi-vészig határolni, így beleesnék Hunyadi János kormányzósága is."3 8 Végül számításai alapján azt kérte, hogy Szilágyi adjon neki haladókot a kézirat teljes szövegének beadására egészen 1896. március l-ig. A szerkesztő — sa vállalkozás — szerencséjére azonban a szerzők olyan leveleket is küldtek Szilágyinak, amelyek nem újabb ötleteket, feltételeket tartalmaztak, hanem azt bizonyították, hogy komolyan dolgoznak kötetükön s a munka jól halad. így Fraknói is — három héttel később — már így írt: „Passióval dolgozom. Valami 2 ívre való már készen is van".35 Sokkal nehezebb dolga volt Szilágyinak Károlyi Árpáddal. A Nemzeti Múzeumban őrzött Szilágyi levelezésben nyomon követhetjük levélváltásukat; megismerhetjük Károlyi feltóteleit, problémáit, aggályait és megismerhetjük lemondása ellenére — a vállalatot segítő tevékenységét is. Károlyi 1894 őszén még mindig nem döntött véglegesen. Kezdődő, s mind jobban elhatalmasodó fülbaja miatt szívesen lemondott volna a Keleti Akadémia tanári állásáról. Ez lehetővé tehette volna számára a komolyabb irodalmi munkásságot, de az évi 800 forint elvesztése miatt sokáig habozott. Arra gondolt, hogy kárpótolhatná a Magyar Nemzet Története V. kötetéért járó honorárium, s ezért érdeklődött: biztosítva van-e a vállalat létrejötte „minden körülmények között?"40 További kérdései ezzel kapcsolatosak: mi van akkor, ha valamelyik szerző nem készíti el a saját munkáját; elég-e, ha ő 1897 első hónapjaira készül el; számíthat-e Szilágyi — illetve az Egyetemi Könyvtár — segítségére a munkájához szükséges könyvek, folyóiratok beszerzésében ? Szilágyi azonnal részletesen és bíztatóan felelt, de Károlyi következő levelében,4 1 rámutatott az alapvető problémára, a terminus kérdésére. Ugyanis Szilágyi ragaszkodott ahhoz, hogy a kötet 1896-ban elkészüljön. Károlyi véleménye szerint ez teljesen lehetetlenség, hiszen 1897 első hónapjaira is csak akkor készülhetne el, ha lemondaná a Keleti Akadémián tanári állását 1895 elején. — így 1897 március — júniusa előtt nem Ígérheti a kéziratot.4 2 Űgy látszik,, Szilágyi végül beleegyezett Károlyi feltételeibe, mert november 12-i levelében Károlyi Árpád az aláíratlanul elküldött szerződést visszakérte,4 3 s ezzel ideiglenesen — legalábbis úgy látszott — megoldódott az V. kötet sokáig bizonytalan problémája. A Károlyi—Szilágyi levélváltás azonban nemcsak az V. kötet megírásának terminus problémáira vonatkozott, hanem a milleneumi munka több, más jellegű szempontjára is nagyjelentőségű forrás a kutató számára. így a levelezésből tudjuk meg, hogy Károlyi féltette Szilágyi egészségét az új tehertől;4 4 majd arra mutatott rá, hogy sok havonként a négy füzet kiadása. Attól tartott, hogy „a vállalat qualitásának rovására lészen a nagy sietség."4 5 Véleménye szerint havonta kettő füzet kiadása a szövegnek és az illusztrációknak is csak hasznára válhatna. Erre a kérdésre Károlyi még a következő év elején is visszatért, Szilágyi megromlott egészségi állapotára utalva kérte: saját magának adjon legalább annyi pihenőt, hogy a füzeteket egy hét helyett két heti időközben jelentesse meg. A személyes érv mellett megismételte kritikai jellegű észrevételét is: „tán több idő volna a gyönge illustratiók kirostálására s a jó publicatio jobbá tételére:"4® Természetes, hogy e levélváltás közben félreértések is adódtak. Szilágyi pl. úgy érezte, hogy Károlyi Árpád szerződésének visszaküldésével új — külön — megállapodást akart kicsikarni az Athenaeumtól.4 7 Sok tekintetben ellentétes nézeteket vallottak az illusztrálással kapcsolatban is. Károlyi kifejtette, hogy javára válna a munkának, ha kevesebbet adna a bécsi Képes Krónikából, s ha „a Lotz-féle fantasztikus képek (Attila aï „Idegrendszerem komolyan meg van támadva. Ennek következtében munkaképességem jelentékenyen csökkent. Jó volna egykét évig semmit sem dolgoznom." Fraknói Vilmos — Szilágyi Sándor, 1894. dec. 1. Uo. 81 Lásd. Iratok. 5. Fraknói intenciójának megfelelően a III. kötet 1439-cel, Albert halálával zárult; tehát Fraknói kötetébe került Ulászló uralkodása, a várnai csata és Hunyadi kormányzósága "Fraknói Vilmos - Szilágyi Sándor, 1894. dec. 21. OSzKK Szilágyi Lev. É levelében további érdekes megjegyzéseket találhatunk: „Bizony, bizony mindig jobban meggyőződöm arról, hogy históriánkat most kezdjük (F. V. aláhúzása) csak írni: Hihetetlen milyen naivitással dolgoztak Teleki, Horváth stb . . ." '»Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1894. okt. 80. OSzKK. Szilágyi lev. "Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1894. nov. 2. Uo. 12 Lásd Iratok. 4. Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1894. nov. 5. Uo. « Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1894. nov. 12. Uo. 41 „S az öröm, melyet az új vállalat sikerülte mindenesetre okozni fog kedves Sándor bácsinak, elég erősítő, elég orvosság-e a gyöngítés és erőpazarlás ellen, a mely a vállalattal járó sok baj eredménye lészen ?" Károlyi Árpád -Szilágyi Sándor, 1804. nov. 5. Uo. ,s Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1894. nov. 12. Uo. "Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1895. febr. 12. Uo. "Vö. Károlyi Árpád - Szilágyi Sándor, 1894. nov. 17. Uo.
