Századok – 1968
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tilkovszky Loránt: A csehszlovák történettudomány eredményei a Historica tükrében. 1108
A CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNETTUDOMÁNY EREDMÉNYEI A HISTORICA TÜKRÉBEN 1115 Az első csehszlovák köztársas'ág történetéből J .Kramer tanulmányai 1929-ig kísérik nyomon a szlovák autonomiste mozgalom fejlődését. Mint rámutat, e mozgalom indítékát nem annyira a szlovák burzsoázia konkurrencia-hareában kell keresni — hiszen a vékony és gyenge burzsoázia valójában jórészt a „csehszlovakizmus" álláspontján állt, — mint inkább a kispolgárság közszolgálatban való elhelyezkedésének egzisztenciális kérdésében. Az autonomista törekvések hordozója, az ellenzéki Szlovák Néppárt, szociális demagógiájával a parasztságnál is széles befolyásra tett szert; az 1925. évi parlamenti választásokon félmillió szavazatot kapott, s Szlovákia legerősebb pártja lett. 1927-ben bekapcsolódott a kormánykoalícióba, de minthogy szociális ígéreteit nem teljesítette, még ez évben százezer szavazatot vesztett a községi választásokon, 1929-ben, a Tukaper következtében, a párt kénytelen volt ismét ellenzékbe menni.85 A szlovák autonomista mozgalomban jelentős szerepet játszott a külföldi befolyás: Magyarország, Lengyelország, Németország egyaránt igyekezett azt a maga céljaira felhasználni. Jehlicka, Dvorcak, Unger mint emigránsok, Tuka viszont a mozgalmon belül politizált magyar irredenta célok érdekében.8 6 Módszertanilag is igen jelentős B.őemy tanulmánya, amely a két világháború közti csehszlovák politika gazdasági feltételeit vizsgálva, a mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar fejlődését s a csehszlovák agrárpártnak a politikai életben betöltött szerepét a gazdaság és politika összefüggéseinek megvilágításával tárja fel.87 B.Lehár pedig rendkívül érdekesen mutatja be a Baía-konszern gazdasági hatalmát és politikai befolyását a München előtti Csehszlovák Köztársaságban. Az 1894-ben alakult Bata-cég, az első világháborús hadiszállításokon meggazdagodva, a húszas évek második felében már monopolhelyzetet élvez a csehszlovák cipőiparban; gazdasági expanziója a határokon is messze túllép: 1938-ban 33 segédvállalata volt európai, ázsiai és amerikai országokban, a legkülönbözőbb iparágak területéről. 5 világrész 82 országába exportálta termékeit, s összesen 65. 000 munkást dolgoztatott. E monopolista mammut-szervezet Csehszlovákiában a reakciós erők támogatására használta fel hatalmas befolyását.88 A két világháború közti időszakra vonatkozóan három értékes külpolitika-történeti tanulmányt találhatunk a Histórica köteteiben. A.Oajanová az 1922. évi genovai nemzetközi gazdasági konferencián Benes külügyminiszter által képviselt csehszlovák külpolitikát az „orosz kérdés" vonatkozásában vizsgálja: a szovjet delegációval mint egyenrangú féllel kell tárgyalni; a kapitalista világ szovjetellenes összefogásának koncepciója megbukott.8 9 B.Kvaóek tanulmánya Csehszlovákia helyzetét világítja meg az 1933 —1938 közti nemzetközi politikában. Részletesen elemzi Németország agresszív külpolitikáját, a magyar ós lengyel törekvéseket, a nyugati hatalmak és a Szovjetunió magatartását, s ezzel feltárja a müncheni egyezmény mélyebbre nyúló külpolitikai előzményeit.90 A. Teichová az vizsgálja, milyen szerepet játszott Nagy-Britannia az európai ügyekben Csehszlovákia 1939 márciusi likvidálásától a német—szovjet egyezmény augusztusi meg kötéséig. A tanulmányában részletesen megvilágított angol—francia—szovjet, angol—né met, ós német—szovjet tárgyalások áttekintését igen alapos kronológiai táblázat mel lékelósóvel könnyíti meg.91 Az 1939 —1945 közt fennállott cseh-morva protektorátus viszonyaiba, a fasiszta megszállók németesítő politikájába nyerhetünk bepillantást V. Král tanulmányából, amely a gazdaságpolitika, telepítéspolitika, iskolapolitika területén és egyéb vonatkozásokban kidolgozott fasiszta terveket, illetve már folyamatba tett intézkedéseket tárja az olvasó elé.9 2 A szlovákiai és protektorátusbeli partizánmozgalom feltételeit, a hősiesen vívott harc szakaszait V.Kural — A.Bencik fényképekkel, fotókópiákkal, térképvázlatokkal, az egyes partizáncsoportok létszámviszonyainak alakulását feltüntető táblázatokkal ellátott tanulmánya dolgozza fel.9 3 ,s Die slowakische autonomistische Bewegung in den Jahren 1918 bis 1929. VII. köt. 115—143. 1. 8" Ausländische Einflüsse auf die Entwicklung der slowakischen autonomistischen Bewegung. III. köt. 159— 193. 1. " Wirtschaftliche Voraussetzungen der tschechoslowakischen Politik zwischen der Weltkriegen. XI. köt. 177—215. 1. " The Economic Expansion of the Bata Consern in Czechoslovakia and Abroad (1929—1938). V. köt. 147— 188. 1. La politique extérieure tschécoslovaque et „la question russe" à la Conférence de Gènes. VIII. köt. 135— 176. 1. B0 Situation de la Tchécoslovaquie dans la politique internationale des années trente du 20 siècle 51. köt. 217 272 1 " Great Britain in European Affairs (March 15 to August 21, 1989). III. köt. 239—336. 1. 33 The Policy of Germanization enforced in Bohemia and Moravia by the Fascist Invaders during the Second World War. II. köt. 273—303. 1. 83 Mouvement des partisans en Tchécoslovaquie au temps de la deuxième guerre mondiale. V. köt. 189—237.
