Századok – 1968

Vita - A Kartográfiai Vállalat Történelmi Atlaszáról (Bereznay András) 1104

1106 BEREZNAY ANDRÁS pedig a Német Szövetség határának a leírt 1815-ös helyett az 1839-es állapotnak megfelelő meghúzása, Limburg 1839-ben is, mint Hollandia része került be a Német Szövetségbe, porosznak színezése tehát helytelen. Olivenzát a 21. a) térképhez hasonlóan itt is hibásan mutatják. Az a két hiba pedig, mely a régebbi kiadásokban (a VI. előtt), mint említettük, még nem volt meg, a következő: 1, rossz a kongresszusi Lengyelország keleti határa, amennyiben Bialisztok közvetlenül Oroszországhoz tartozott, mégpedig már 1807 óta, mint ez a 21. a) térképről is kiderül. 2. Hibásak továbbá az 1812 óta autonóm Szerbia keleti határai. Ilyen határai Szerbiának soha nem voltak. A régi kiadásokban e hibák azért nem voltak meg, mert a szóban forgó határokat egyáltalán nem jelölték, amit azért nem ítélhetünk el, mert e határok meg- ill. meg nem húzása történelmi felfogás kérdése, lóvén az elhatárolt részek csak autonóm területek. 25. Olasz-Szomáliföldnek a Gluba folyótól nyugatra eső részei csak 1925-ben kerültek Olaszországhoz, így ezt a területet a brit színnel, zölddel kellett volna jelölni. Állításunk igazolására elég, ha az atlasz 24. a) térképének helyes rajzára pillantunk. Az angol—török érdekszféra-határt az Arab Félszigeten nem nagyjából a mai Szaúd-Arábia keleti határának tekinthető vonal jelentette, hanem az az egyenes, ami Quatar és Aden között szelte át a félszigetet, mint ezt egy 1905-ös angol—török egyezmény megállapította. 27. a) Itt két elrajzolást találunk, az egyik Németország rosszul megrajzolt beugrója Ausztriába Glatznál, a másik a bolgár—török határ északkeleti szakasza, mely a jelenlegi (1968-as) határral megyezett, tehát a mondott részen a jelölt vonalnál délebbre húzódik. 27. b) Megmarad az előbb említett két tévedés, de gyarapszik egy harmadikkal; a lengyel—román határnak az a szakasza, mely a Dnyesztert köti össze a Pruttal, a térképen húzottnál nyugatabbra fekszik, és megyegyezik a volt osztrák Bukovina—Galícia határvonal hasonló szakaszával. 28. a) Hibás a szovjet—török határ, mert az I. világháború előtti állapotot mutatja. A térképen a szóban forgó időben Karsz vidéke már török és a határ a maival (1968) egyezik meg. 28. d) A Krím 1940-ben az Orosz SzSzK-hoz tartozott, s csak 1954-ben csatolták Ukrajnához. Rossz tehát a félsziget színezése. 29. a) Hiba Suvalki területének becsíkozása, mert ez a csíkozás nemcsak Lengyelország többi, vele egyidejűleg német kézre került területének csíkozatlanul hagyásával, hanem mindenekelőtt a csíkozást magyarázó mondattal áll ellentmondásban. Kár, hogy a szerkesztők nem javították ki a szovjet—román határ rosszul megrajzolt szakaszát, ui. 1940-ben Besszarábiával együtt Észak-Bukovina is a Szovjetunióhoz került, s az itteni határvonal a maival megyegyezik. Ez egyébként kiderül flalmosy Dénes Nemzetközi szerződések c. könyvén kívül a szomszéd, 29. b) térképről is, ahol már az akkori állapotnak megfelelően helyes a szovjet határ. Romániának azonban nemcsak a fent említett határa hibás, hanem ellentmondásba került két tőle elcsatolt terület, Dél-Dobrudzsa és Észak-Erdély különböző jelzéssel való ábrázolása. Nem tudjuk, miért volt szükség az első kiadás helyes ábrázolásának helytelenné változtatása. Ugyanis Észak-Erdély becsíkozása nemcsak a jelmagyarázat a csíkozásra vonatkozó időbeli, hanem értelmi jelentésének is ellentmond, ui. Észak-Erdély tengelyhatalomtól tengelyhatalomhoz került. Tovább fokozza az ellentmondásokat, hogy az Észak-Erdéllyel jogilag teljesen azonos változáson keresztülment Dél-Dobrudzsát eredeti, csíkozatlan állapotában hagyták meg. A jelmagyarázat értelmében nem szabadott volna a Bácskát magyar hódításként becsíkozni, mivel a hódítás, mint ezt a térképen is szereplő, az ellentmondást bizonyító 1941-es évszám is mutatja, 1939 után történt, de ha már föltüntették e terület Magyarországhoz kerültót, föl kellett volna tüntetni Jugoszlávia egyes részeinek ezzel egyidejű, más országokhoz (Német-, Olaszország, Bulgária) csatolásán kívül, mindenekelőtt a Muravidék Magyarországhoz kerültót is. Hiba továbbá annak a sötétbarna vonalnak az elhagyása, nemcsak Jugoszlávia, hanem Görögország valamnt Lengyelország német kézre került részei körül, mely a jelmagyarázat szerint a tengelyhatalmak által 1941. VI.-ig elfoglalt területek határát van hivatva jelölni. Megtévesztő Cattarónak Zárával megegyező jelzése. Nem derül ki a térképről, mit akar jelenteni az a kis határvonal, melyet Albánia és Görögország között húztak meg jugoszláv területen. 29. b) Nem világos, milyen meggondolás késztette a szerkesztőket a Magyarországhoz csatolt részek becsíkozására. Ezen túl pedig ismét megjelenik a 19. térképen É. Erdély és D.-Dobrudzsa viszonyában tárgyalt ellentmondás, amennyiben indokolatlan, hogy a Magyarországhoz csatolt részek más jelölést kapjanak mint a Bulgáriához, Németországhoz csatoltak. Rossz a Maricától nyugatra Bulgáriáig terjedő terület török-