Századok – 1968

Vita - A Kartográfiai Vállalat Történelmi Atlaszáról (Bereznay András) 1104

A Kartográfiai Vállalat Történelmi Atlaszáról 1959-ben, hosszú szünet után, új történelmi atlaszt jelentetett meg a magyar térképkiadás, az első magyar marxista történetfölfogást tükröző atlaszt, amely nagy hiányt pótol, nemcsak e jellemzője, de általában megjelenése által. Az atlasznak, mely marxista szemléletével sok újat hozott a magyar történelmi atlaszkészítésben (elég, ha a forradalmak, szabadságharcok, fölkelések föltüntetéséről, s különösen a Rákóczi-szabadságharc térképéről emlékezünk meg) éppen szemléletében rejlő úttörő jellege által sok nehézséggel kellett megküzdenie, és érthető volt, hogy egyes térképlapoknál kisebb-nagyobb hibák fordultak elő. Az atlasz később újabb és újabb kiadásokat ért meg, s ha a hibák kijavítására történtek is kísérletek, ez kevésnek bizonyult. Reméljük, hogy a Kartográfiai Vállalat saját, külföldön is jó hírnevének megvédése érdekében az újabb kiadásból már minden hibát el fog tüntetni, annál is inkább, hogy az atlasz iskolai atlasz is lévén, kívánatos, hogy minden kérdésben helyesen tájékoztassa ifjúságunkat. Az említett hibák a következők: A 6. с) a magyarok vándorlásának térképén nem jelezték a Levédiából az őshazába visszatérőket, akiknek visszafordulását a modern őstörténettudomány már általában elfogadta. 11. a) téves a francia—német határ legnyugatibb szakasza, ugyanis Franciaország ebben az időben egy keskeny sávval elvágta a Német-Római Birodalmat a Csatornától és határos volt az angol kézen levő Calais-vel. Ugyanezen a térképen, hibásan, a Német Lovagrendhez tartozónak tüntetik föl Nyugat-Poroszországot, mely terület pedig az 1466-os II. Thorni béke óta, tehát a címben jelezett XV. század második felének legnagyobb részében Lengyelországhoz tartozott, sőt lengyel hűbérré vált a Kelet-porosz hercegség is. Szintén hibásan mutatja a térkép Litvániát Lengyelországtól teljesen különállónak, hiszen a lengyel—litván perszonálunió II. Jagelló Ulászló alatt már 1401 óta fönnállott. Nincsenek bejelölve az 1412 óta Lengyelországhoz számító szepesi városok, továbbá tévesen mutatja a térkép Moldvát egyértelműen töröknek, mert az ebben az időben még önálló fejedelemség váltakozva került magyar, lengyel és török befolyás alá, végleg csak 1526-ban lett török. 11. b) Nincs bejelölve Moldva ós Havasalföld határa. 13. Beszterce szász szék. Mint a többi szász széket, ezt is zölddel kellett volna jelölni, mert színezése által magyar vármegyének lehetne vélni. Helyes viszont a bábolnai csata eddig (V. kiadás) rossz évszámának a helyesre (1437) történt kijavítása (VI. kiadás). A melléktérképen az előbbiekben már ismertetett két tévedés megismétlése következik be, nem jelölik a lengyel—litván uniót, és kimaradnak a szepesi városok. 15. c) A vallástörténeti térképen hibásnak tartjuk a litvánlakta terület evangélikusnak, valamint Dalmácia görög-keletinek színezését. Vitatható még a magyar Felvidéken az evangélikus-református valláshatár. 16. b) Megint megismétlődik az ismert hiba, a szepesi városok kihagyása. A Jászság területére kiírt, a török hódítás évét jelző 1606-os évszám élesen ellentmond a 16.a) térkép, a török hódítás határát 1568-ban, helyesen mutató vonalának, mely ennél a területnél jóval északabbra fekszik, így mint említettük az „1606" kiírás értelmét veszti. 17. a) és b) Ismét nem tüntetik föl a szepesi városokat. 18. b) Kifogásolható Erdély nyugati határa, ugyanis Nagyvárad, és ezzel környéke csak 1660 után került török kézre, ami azt jelenti, hogy ez a hiba akkor is hiba, ha a címet (Európa a vesztfáliai béke [1648] után) tágan értelmezzük, mert jelölni kellett volna legalábbis az 1648-as s az azt követő idők határállapotát, leghelyesebb lett volna pedig ebben az esetben a térképen szereplő határt csak mellékesként, és valamilyen módon az 1660-as dátummal jelölni, főhatárként pedig a Váradtól nyugatra fekvő vonalat meghúzni, ezen kívül pedig hasonló meggondolásból Erdélyhez tartozónak kellett volna föl-