Századok – 1968

Közlemények - Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. 1038

FORGÁCH SIMON EMLÉKIRATAI 1047 A nép sanyargatásával foglalkozó kitételek értékét csökkenti az is, hogy a szerző Rákóczi korszerű abszolutisztikus módszereit, amelyekkel az uralkodó osztály hatalmát próbálta csökkenteni, szintén bírálat tárgyává teszi. A szerző szubjektív nézetei, amelyekre a Forgáchot sújtó büntetés nyomta rá a jegyét, az Emlékirat következetlenségeihez vezetnek. Mindaddig, amíg Forgách szabadon van, a hadi események előadásában, mind a szerencsés, mind a sikertelen kimenetelű ütközetek leírásában a kurucok oldalán áll. Az 1708. évi trencséni és az 1710-es romhányi csatavesztést azonban úgy értékeli, mint az „isten beavatkozását" és „büntetését". Ez részben megmagyarázható azzal, hogy az Emlékirat elítéli az ónodi határozatokat. De mivel menthető az Emlékiratnak az a következetlensége, hogy mindezek után a szatmári békét igazságtalannak tartja, és Károlyi megvesztegetéséről beszél ? összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy az Emlékirat közvetlenül vagy közvetve Forgách Simont szólaltatja meg. A környezetével és saját könnyelmű fiával meghasonlott, hazájából száműzött kuruc bujdosó hallatja hangját ötödfélévszázad távlatából és száműzetésének messzeségéből. A kijevi emlékirat, amely hősének sorsát drámai feszültségű események sodrában ábrázolja, érdeklődésre tarthat számot mint a kor irodalmának emléke is. A művet minden következetlensége és a szabadságharc iránti fenntartásai ellenére is ugyanazon ideológiai törekvés járja át, amely a kor irodalmának javára jellemző. Ezért bátran mondhatjuk: az Emlékirat a kuruckor irodalmának jellegzetes hajtása. A mű gyengéi: szubjektivitása, részrehajlása, célzatossága, az a törekvése, hogy mindenáron mentse hősét, velejárói a kor jellegzetes műfajának, az Emlékiratnak és önéletírásnak, amelynek legbecsesebb termékei Rákóczi és Bethlen Miklós nevéhez fűződnek, s művelői között ott találjuk Károlyi Sándort, Ottlvk Györgyöt, Teleki Mihályt és másokat. Ezzel az írással Forgách Simon is bevonul a kuruckor emlékírói közé, és a megtalált Emlékirat jelentős hozzájárulás Forgách írói arcképéhez, amelyet nyolc évtizeddel ezelőtt Thaly Kálmán rajzolt meg. Az Emlékirat részben eloszlatja Forgách Simon alakja körül a homályt, de nem oldja meg alakjának rejtélyét, sőt újabb kérdéseket állít a kutatók elé. Ezek egy részét bevezetésünkben felvetettük, anélkül, hogy kielégítő választ adhattunk volna rájuk.3

2 ELSŐ RÉSZ Lipót császárnak, a (Német-Római Szent Birodalom) uralkodójának és Magyarország királyának uralma alatt Magyarországnak sok bajt kellett elszenvednie. Az országot nemcsak jogaiból és kiváltságaiból forgatta ki, s a szabad királyválasztás jogát, az örökösödés jogcímén saját magára és fiúági örököseire ruháztatta át; nemcsak elviselhetetlen szolgáltatásokat és adókat rótt ki, s azokat kegyetlenül be is hajtotta, hanem 32

Az Emlékirat latin szövegét dr. Kenéz Győző magyar fordításában közöljük. Tőle származnak azok a jegyzetek is, amelyek „A fordító" jelzéssel vannak ellátva. Tárgyi és irodalmi szempontból egyaránt igen jó fordításáért ezúton is köszönetemet fejezem ki. Itt mondok köszönetet lektoromnak, R. Várkonyi Ágnesnek, továbbá Benda Kálmánnak, Esze Tamásnak és Köpeczi Bélának, akik tanácsaikkal és észrevételeikkel segítségemre voltak az Emlékirat értékelésében. — Itt jegyezzük meg, hogy a fordítás a ismertebb személyneveket mai formájukban adja.