Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1023 kivitték a csepeli Duna-partra és kivégezték. Csepel lakói nagy felháborodással fogadták a nyilas hóhéroknak ezt az újabb gaztettét.13 2 A decemberi ellenállási akció után a 13-as bizottság, amely a harcot vezette, legfontosabb feladatának a fegyveres felkelés eddiginél szélesebb körű megszervezését, a gépek további megmentését és a felszabadulás utáni közrend megvédésének, az új rend kiépítésének s a gyárak, elsősorban a WM-gyár megindítási tervének a kidolgozását tartotta. Az akcióterv második részét egységesen el is fogadták, de a fegyveres felkelés kérdését tekintve nem volt meg az egység. A 13-as bizottság jobboldala szembeszállt a terv e részével és kivihetetlennek tartotta; azzal érvelt, hogy a szovjet csapatoknak nincs szüksége segítségre, a felkelés csak a munkások értelmetlen feláldozását jelentené. A felkelés kérdésében folytatott vita ellenére Gyárfás Kálmán és Fejtő Antal a frontvonalon átszökve, a szovjet egységek egyik katonai parancsnokával, Zsasko alezredessel felvette a kapcsolatot és átadta a német tüzérségi állások térképét. Egyben közölték Zsasko alezredessel a 13-as bizottság határozatát, amely szerint „a csepeli munkások fegyveres erővel utat törnek a szovjet csapatokhoz és a megtisztított fronton keresztül a Vörös Hadsereggel közösen felgöngyölítik a németeket".133 A jobboldali szociáldemokraták kádermentési taktikája miatt azonban a felkelés megszervezése csak a kezdeti stádiumig jutott el, a szovjet hadsereg előretörése következtében már nem került rá sor. A csepeli hidakat sem sikerült megmenteni, mert Csepel kiürítésének és a hidak felrobbantási időpontjának a híre későn jutott el a 13-as bizottság tagjaihoz és előzőleg nem jelölték ki azokat a személyeket, akiknek feladata lett volna a hidak felrobbantásának megakadályozása.13 4 A szovjet csapatok 1945. január 9-én szabadították fel Csepelt, és a harcedzett csepeli munkások előtt megnyílt a felemelkedés útja, melyért oly sokan áldozták a csepeliek közül is életüket. Csepel felszabadulásának napján kora reggel a 13-as bizottság ismét összeült, s elhatározták a kommunista párt és a szociáldemokrata párt legális újjáalakítását, valamint a községi rendőrség és közigazgatás azonnali átvételét, a Weiss Manfréd gyár munkájának megindítását, az üzemi bizottság megszervezését. Január 10-én megalakult a Kommunista Párt felszabadulás utáni első csepeli szervezete és a KISz-szervezet. Január 9-én a 13-as bizottság döntése alapján egy csonka üzemi bizottság jön létre, mely később kiegészült, és január 18-án tartotta alakuló ülését. A csepeli munkások legfontosabb forradalmi szervezeteinek kiépítése után a kommunisták vezetésével hozzáláttak szűkebb hazájukban az újjáépítéssel kapcsolatos nagy áldozatvállalással járó feladatok elvégzéséhez és elszánt harcot folytattak a szocialista átalakulás érdekében.13 5 132 PI Arch. Kalamár József visszaemlékezése H-k-86. 133 Kirschner Béla — Bácz Béla: i. m. 131. 1. (Eredeti: Csepel 15 éve szabad. 22. 1. Párttörténeti Közlemények, VII. évf. 3. sz. 1961. augusztus). 134 Uo. 131. 1. 135 Uo. 131 — 134. 1. 11*
