Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1015 sem a tőkésnek, sem a náci bitangoknak — feladata lesz ennek a szervezetnek befogni a munkások száját, ha panaszkodni mer . . . megkötözni a kezét, ha ütni készül. Elpusztítani a magateremtette szabad szervezeteit és kényrekedvre kiszolgáltatni a tőkésnek."9 3 A kommunisták felhívására a munkások bojkottálták és nevetségessé tették a választást. A csepeli mamutüzemben egyszerűen nem merték megtartani a választásokat. A munkások magatartásának hatása alatt elhalasztották a választások időpontját.9 4 Miután az üzemi választmányok rendszere Csepelen nem vált be, és a termelés növekedését nem tudták elérni, a munkások hangulatának megjavítása és a termelés fokozása érdekében Csepelen új bérrendszert vezettek be. A munkásokat több bérkategóriába osztották, de ettől függetlenül a szakmunkások bérét 20%-kal, a segédmunkásokét 10%-kal felemelték. Azt, hogy egy munkást melyik kategóriába soroltak be, egy külön bizottság döntötte el.9 5 A munkásokat azonban ezzel a módszerrel sem lehetett megnyerni. A gyár fasiszta vezetősége, a katonai parancsnokság a községi hatóságokkal együttműködve azonban nemcsak gazdasági manőverekkel, propagandájuk fokozásával igyekezték a többtermelést biztosítani, hanem nyílt terror alkalmazásával is. A munkások a gyárban teljesen ki voltak szolgáltatva a katonai hatóságoknak. A munkásokkal azt tették, amit akartak, mert a háborús gyári törvények miatt nem tudtak kellően védekezni. A munkásokat lépten-nyomon büntették, aki pedig felszólalt az elnyomás ellen, azt internálták, vagy munkaszolgálatra hívták be. A gyárban uralkodó terror a nyilas hatalomátvétel után még csak fokozódott. Nyilas parancsnokok jártak ordítozva, fenyegetőzve a műhelyekben, nyilas napiparancsokat olvastak fel, melyeket a munkásoknak kollektíván kellett meghallgatni, letartóztatták a baloldali embereket, köztük a volt szociáldemokrata funkcionáriusokat. Elég volt egy hangos megjegyzés ahhoz, hogy a munkás internálótáborba kerüljön.9 6 A csepeli munkások legjobbjai azonban a kommunisták vezetésével felvették a harcot a fasisztákkal, a háború minél előbbi befejezésére, a független demokratikus Magyarország megteremtése érdekében. E harcban a kommunisták mellett részt vettek a szociáldemokrata párthoz és a Deményfrakcióhoz tartozó munkások is. Nem sokkal a német megszállás után, április végén már megjelent Csepel utcáin a munkásokat sztrájkra és harcra buzdító röpcédula. A röpiratterjesztést Grünbaum László magántisztviselő szervezte meg, s Csepel utcáin Sarlós Ferenc és Kiss Éva ifjúmunkásnő terjesztette.97 Nagy visszhangot váltott ki a Magyar Front szabotálásra, ellenállásra felszólító kiáltványa, valamint a Kossuth-rádió adásai. A Magyar Front által kiadott kiáltvány szövege, melyet Csepelnek is címeztek, így szólt: „Munkások ! csepeli, győri, ózdi, diósgyőri vasasok. Tarjáni, tatai, pécsi bányászok ! Szabotáljátok a haditermelést, gyújtsátok fel, robbantsátok fel a németek -93 Uo. 94 Uo. 95 Csepeli Őrszem, 1944. szept. 9. Gyökeres bérrendszerváltozást tárgyalt a héten a gyárvezetőség. 96 Magyar Vasmunkások Lapja, 1944. márc. 16. Gyűlések, értekezletek. Bán Károly visszaemlékezése. PI Arch. BM VII. 1944 — 9—181. 140 M. Kir. rendőrség budapesti főkapitányság fogház- és toloncügyi osztálya véghatározata Juhász József csepeli munkás ügyében. 97 Csepeli Őrszem.'1944. máj. 27. A csepelijkommunista röpcédulaügy új fejleményei.
