Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
1010 BAKSAY ZOLTÁN a csepeli lakosság figyelemmel kíséri a tüzelő szállítását, és ha az beérkezik, a kocsit körülveszi és hozzálát a tüzelő „erőszakos" szétosztásához. A főszolgabíró aggódva teszi hozzá: „egyenlőre még megfizeti az árát".7 4 Elmondja továbbá, hogy a lakosság elégedetlen a „drágaság, a rossz közellátás miatt, és ha egy kis fennakadás van a közellátásban, rögtön a legnagyobb elégedetlenséggel és kifakadással kíséri".7 5 Folytatták a csepeli kommunisták az 1942-ben megkezdett röpiratterjesztő kampányt is. A lakosság felvilágosítása érdekében 1943. március 15-én, majd 17-én és 18-án Pesterzsébet és Csepel több utcáján nagy mennyiségű röplapot szórtak el. A röplapok a vidéken lakó munkások révén Soroksárra is eljutottak. A röplapokat két helyen kétféle módon, de egy szöveggel állították elő. A „munkások" című, aláírás nélküli röplap élesen bírálta a kormányt és tisztikart a Szovjetunió ellen viselt háború miatt. Követelte a szabad sajtót, a bebörtönzött kommunisták szabadonbocsátását és a különbékét a Szovjetunióval.7 8 A csepeli kommunisták és baloldali munkások eredményes munkájára a nemes vármegye is felfigyelt, és ennek ellensúlyozására a gyári tanfolyamok záróünnepe alkalmából Csepelre küldték az egyik leghirhedtebb fajvédőt, a fasiszta vitéz Endre László alispánt, aki a gyűlésen kikelt a csepeli röpiratterjesztő „bujtogatok" ellen és azt bizonygatta, hogy a háború elvesztése elsősorban a munkásokat sújtaná. Ezt nem mindennapi érvvel támasztotta alá. Azt mondta ugyanis, hogy amíg a „vagyon urai az előre kimentett pénz után elrepülhetnek Svájcba", a munkások nem repülhetnek el az országból. Ezzel az alispán akaratlanul is leleplezte az uralkodó osztály „hazafiságát" és a „végső győ- 1 zelembe vetett hitét". Hiába ijesztgette azonban a munkásokat a „vörös terrorral" vesztes háború esetén, a kommunisták és más baloldali elemek felvilágosító munkája nyomán a munkások közül már csak kevesen hittek az ilyen beszédnek.7 7 A csepeli és környéki kommunista mozgalom az 1942. év folyamán: szervezetileg is megerősödött. Taglétszáma jelentősen megnőtt, a rendőrségi jelentések is nagyarányú szervezkedésről beszéltek. Sajnos a politikai rendőrség, feltehetőleg besúgók segítségével, a pártsejtek jelentős részét felderítette, és 1943 májusában szokatlanul nagyarányú letartóztatást eszközölt. A politikai nyomozó csoport 81 főt vett őrizetbe, ami a kommunista mozgalom kiterjedésére utalt. A letartóztatott kommunisták közül 38 ügvét 1943. május 12-én tárgyalta a Vezérkari Főnökség külön bírósága. 38 közül egynek az ügyét a budapesti királyi ügyészséghez tették át, a többit 8 hónaptól 12 évig terjedő börtönre, illetve fogházra Ítélte a bíróság. A 37 kommunista összesen 147 és félévi szabadságvesztés büntetést kapott.7 8 74 Csepeli Újság, 1943. júl. 15. Sorbanálláskor hallottam. Uo. 1943. nov. 4. Izgatásért elítéltek egy tisztviselőnőt. — PNL Pestmegye Közigazgatási Bizottság 0/b6058. 1943. nov. 19. Az Pl-től visszakapott anyag. Alispáni jelentés. PNL Pestmegye. Alispáni iratok 1943/65275. Főszolgabíró jelentése az alispánnak. 76 Uo. 76 H. L. H. M. I. tétel. Elnöki Osztály 19613 alapszám. 23.084. ikt. szám. A csendőr közp. pság. helyzetjelentése. 1943. III. 26. Kommunista Párt. 77 Csepeli Újság, 1943. jan. 28. Vitéz Endre László nagyhatású beszédet mondott Csepelen a bujtogatok ellen. 78 PI. Arch. Baloldali összesítő 1943. jún. 19. Kommunista Párt. — H. L. H. M. 1943. II. tétel. Elnöki Oszt. 43.858 alap- és iktatószám. Baloldali mozgalmak. Kommunista Párt. — PNL Pestmegye. Közigazgatási Bizottság 0/6 33.78, 1943. jún. 10. Alispán jelentése a Közig. Biz.-nak 1943. jún. 11.
