Századok – 1968

Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991

A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 999 a Margit-körúti fogházzal fenyegették meg. A munkások között óriási volt a felháborodás. A minden munkásmegmozdulástól rettegő és a háborús termelés zavartalanságán éberen őrködő Csepeli Őrszem is kénytelen volt felemelni szavát a munkásokkal szembeni brutális bánásmód ellen.3

3 Nagymértékben sújtotta a háború alatt a csepeli munkásokat a mértéktelenül megnőtt munkaidő. A hadiüzemekben, így Csepelen is, a munkaidőt a katonai parancsnokság határozta meg a hadsereg szükségletének megfelelően. Csepelen a háború utolsó éveiben szüntelenül 11 és 12 órát dolgoztak a munkások. Állandósítva volt az ünnep- és vasárnapokon végzett munka is. A gyárban a végtelenségig kiszipolyozták a hosszú munkaidő alatt a háborús élelmiszerfejadag következtében rosszul táplált munkásokat. Az üzemekben a túlfeszített munka eredményeként a munkaidő végefelé már alig lézengtek a munkások. Nem beszélve arról, hogy a legelemibb védőberendezés is hiányzott a műhelyekből. Főleg a meleg munkán dolgozó munkások szenvedtek sokat füsttől, koromtól és mérgező gázoktól, elszívó berendezés hiányában.3

4 A háború alatt meggyorsult munkatempó a balesetek számának növekedésében is megnyilvánult. Amíg 1940-ben ezer munkásra 49.14 baleset jutott, addig 1941-ben már 92,47 baleset, 1942-ben is 88.35 baleset. A súlyos balesetek száma 1942-ben 52,5%-ra növekedett az 1941. évi 42,5%-kal szemben. 1943-ban pedig egyedül szeptember hónapban 544 baleset történt a gyárban, és ebből 275 eset súlyos volt. Főleg a nehéz és veszélyes munkát végző férfiakat érte a baleset, ezt jól tükrözi a baleseti statisztika is. 1941-ben a balesetet szenvedők 90,6%-a volt férfi, 1942-ben ez az arány 89,7%. Az igazgató arról panaszkodott, hogy a hadimunkások és a munkaszolgálatosok a legkisebb sérülés esetén abbahagyták a munkát. Egészen biztosra vehető, hogy ez a jelenség a hadimunkára kényszerített és a végsőkig megalázott emberek ellenállásának egyik formája volt Csepelen.3

5 A csepeli munkások kulturális viszonyaiban a háború alatt nem sok változás történt a korábbi évekhez viszonyítva. Mindössze annyi, hogy a csepeli jobboldali szervezetek erőteljesebben próbálták a munkásokat kulturális téren is befolyásolni. A munkások művelődésének centruma továbbra is a Munkás Otthon volt. A munkás itt olcsó pénzért nyelvet, gyorsírást, műszaki ismereteket tanulhatott és megszerezhette a szükséges politikai ismereteket is a szemináriumokon. Szórakozásukról is a Munkás Otthon gondoskodott. A szórakoztató társasjátékokon (billiárd, rex, sakk, kártya) túlmenően a munkások részére gyakran rendeztek táncmulatságokat vagy műsoros estéket, — a műkedvelő gárda mutatta be műsorát. Műsoruk nagyrészt operettekből állt és csak elvétve vittek színre tartalmasabb darabokat. Igazi kultúrához, magasszínvonalú előadáshoz, művészi produkcióhoz a csepeli munkások csak nagyon ritkán jutottak. Színháza Csepelnek nem volt. Időnként kisebb, harmadrendű színtársulatok tanyát vertek a „Kultúrházban", de ezek műsorát is, operettek, sikamlós „színművek" és irredenta tendenciájú 33

Csepeli Őrszem, 1941. máj. 10. Brutális bántalmazás! Elégtételt követelünk. -—Csepeli Őrszem, 1941. máj. 10. Az emberméltóság. 34

Csepeli Őrszem, 1941. márc .29. A WM gyári kohómunkások bérjavítást kérnek. •—Csepeli Őrszem, 1944. jún. 23. Új korszak indul a munkásvédelemben. — Csepeli Őrszem, 1944. máj. 27. Csepeli Távirati Iroda jelenti. 36

WM Acél és Fémművei Rt. A balesetelhárítási ügyosztály 1940, 1941, 1942. évi jelentése. Pest és Nógrád megye állami Levéltára (a továbbiakban PNL) Pestmegye. Alispán iratok 1943/63872. A Csepeli rendőrkapitányság jelentése az alispánnak.