Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 ( 913 népek forradalmával való összefogásra törekedtek, hanem a Nyugat kegyeinek elnyerésére. Ennek érdekében a kormány óvakodott minden kapcsolattól az orosz szovjet-kormánnyal, sőt Vix kívánságára letartóztatta a budapesti szovjet Vöröskeresztes missziót,23 7 hadianyagot szállított a Szovjetororszország ellen harcoló fehér ukrán hadseregnek. A Petljuráékkal létesített gazdasági és politikai kapcsolatokat főleg Garami ápolta23 8 mindaddig, amíg Vix meg nem parancsolta, hogy azon túl a Petljurának szánt muníciót is az intervencióban nagyobb eredménnyel részt vevő lengyel nacionalistáknak szállítsák. A KMP vezetőinek letartóztatásában is része volt a katonai missziók nyomásának.23 9 Az SzDP nemzetközi kapcsolatait, így elsősorban az 1919 februárjában tartott berni konferenciát a területi integritás védelmezésére használta fel — a legcsekélyebb eredmény nélkül.24 0 A Népszava szükségesnek tartotta elméletileg is revideálni a marxizmus ismert álláspontját a haza kérdésében.343 Olyan helyzetben tette ezt, mikor nemcsak a kommunista párt leplezte le a nacionalizmus ellenforradalmi szerepét,24 2 de a polgári értelmiség legjobbjai is azt hirdették: „Nem a hazafiságra tanít bennünket az Idő ! Emberségre tanít ! . . . nem a föld a haza; és nem szabad abba a tévedésbe esnünk, amibe a régimódi háborús „hazafiak" estek: akik ezrével áldozták föl a szent magyar életeket, a területekért, az élettelen földért."24 3 A kommunisták Magyarországon és a szomszédos országokban egyaránt a dolgozók nemzetközi összefogásáért, az országhatárokat eltörlő forradalomért léptek fel. Szervezeti erejük azonban 1.919 elején kevés volt ahhoz, hogy a megvalósulás útjára vigyék a munkásság internacionalista törekvéseit. 1919 január második felében ós februárban olyan helyzet alakult ki a régi Magyarország nemzetiségi területein, amely különösen alkalmas talaj lehetett volna a dolgozók összefogására a különböző színű nacionalizmus ellen. Január 21-én az erdélyi vasutasok és postások nagy része sztrájkot indított. A január 25-e körül véget ért sztrájkot más szakmák munkásai is támogatták. A sztrájkolok béremelést, jobb élelmezést és demokratikus reformokat követeltek, többek között a nemzetiségek demokratikus jogait. Előzőleg, január 17-ikén kezdődött meg a zsilvölgyi munkások és bányászok sztrájkja. A Zsilvölgy román többségű munkássága, amely a forradalom után gyakorlatilag a hatalom birtokában volt, tiltakozva a román királyi csapatok terrorja ellen kimondta, hogy „szocialista köztársaságot" alakít. Január 21-én fegyveres felkeléssel válaszoltak a megszálló csapatok erőszakos beavatkozására. Nem a 237 Hajdú Tibor: Adatok a Tanácsköztársaság és Szovjet-Oroszország kapcsolatainak történetéhez. Párttörténeti Közlemények 1961. 3. sz. 238 OL. Az 1919. febr. 28-i minisztertanács jegyzőkönyve. — OL. KÜM. gazd. pol. H/9, d/1919. — Festetics Sándor nyilatkozata. Az Est, 1954. okt. 27. — Friedrich István: Néhány visszaemlékezésem. Pesti Napló, 1934. okt. 21. 239 Spector: i. m. 110. 1. — Garami: i. m. 108. 1. stb. 240 Buchinger Manó: Küzdelem a szocializmusért. II. Októberi forradalom — emigráció. Bpest. é. n. 63 — 65. 1. — Népszava, 1919. febr. — Vörös Újság, 1919. febr. 13. Rabló-pandur. — 1919. febr. 18. A testőrök. 241 1918. nov. 17. Hazátlan bitangok. — 1918. nov. 27. A haza védelme. 242 Vörös Újság, 1919. febr. 13. Undorító nacionalista ... 1919. márc. 6. Békét akarunk ! 243 Babits Mihály: Az igazi haza. Új Világ, 1919. 1. sz. Közli Mindenki újakra készül ... 2. köt. 508 — 511. 1.
