Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 893 Árva és Szepes megyék egy részét még 1918 végén megszállták a lengyelek. A csehszlovák állam létrejöttét a szlovák nép örömmel fogadta. Nyugat-Szlovákiában aktívabb volt a csatlakozási mozgalom, mint keleten, ennek okát azonban nem abban kell keresnünk, hogy talán a keleti szlovákok a magyar integritás hívei lettek volna, hanem elszigetelt földrajzi helyzetükben és nemzeti kultúrájuk alacsonyabb fejlettségében. A városok és Dél-Szlovákia magyar lakossága elkeseredéssel fogadta az impérium-változást, amit mindkét részről katonai atrocitások kísértek.13 1 A magyar kormány erőtlensége következtében az első napok fegyveres ellenállási kísérleteit kénytelen passzivitás váltotta fel. A szervezett munkásság nem lelkesedett a változásért, Pozsonyban a Munkástanács a kommunisták támogatásával átvette a hatalmat, de önmagában nem tudta megakadályozni a csehszlovák hadsereg bevonulását. A magyar és a csehszlovák állam viszonya a határviták miatt, hasonló politikai rendszerük ellenére, rossz volt. Csehszlovákia hátráltatta a Magyarország számára létfontosságú szénimportot,13 2 a magyar katonai vezetők fegyveres akciókra tüzeltek, de a kormánynál nem találtak meghallgatásra.133 Szlovákia helyzete a Tanácsköztársaság kikiáltásáig változatlan maradt. , Még be sem fejeződött a küzdelem Szlovákiáért, mikor az erdélyi kérdés került előtérbe. Arad óta érdemi tárgyalások magyarok és románok között nem folytak. Gazdasági, rendfenntartási ügyekben, a kölcsönös sérelmek megvizsgálása céljából állandó volt az érintkezés az erdélyi románság képviselőivel, de ez nem terjedt ki az alapkérdésre: az erdélyi románok önrendelkezési ( jogára, hovatartozására. Az erdélyi román parasztság és értelmiség lelkes híve volt az egyesülésnek a Regáttal. Románia igényei azonban még elbírálásra vártak, a Bánátra Jugoszlávia is számot tartott, a Királyhágó és a Tisza közti terület elosztásának módja sem dőlt még el. December elsején Gyulafehérvárott mégis megszületett a magyarországi 1 románság letagadhatatlan megnyilatkozása a román nemzet egysége mellett. Másnap pedig Franchet engedélyt adott a román hadseregnek az erdélyi városok megszállására.13 4 Néhány nap múlva megindult a román csapatok lassú előrenyomulása. A gyenge magyar egységek, utasításaiknak megfelelően, komoly harcba nem kezdtek, de több ízben összetűztek az ellenséges erőkkel. Ezek a céltalan csetepaték egyetlen eredményt hoztak: a román—magyar viszony elmérgesedését, ami az adott helyzetben csak a hamarosan kisebbségi sorba került magyarok helyzetét rontotta. Amúgy is mélyebbek voltak itt a nemzeti ellentétek, mint akár a Délvidéken, akár Szlovákiában: hozzájárult ehhez a vallási különbség, s a nemzetiségeket élesen elválasztó más körülményekkel együtt, a román falusi nép elmaradottsága, elesettsége, az elnyomatásuk különös durvasága, ami még fokozódott az 1916-os román betörés után, másrészt a román kormányzat drasztikus módszerei. (Az erdélyi román szociáldemokraták és haladó, polgári demokraták igyekeztek az unió kimondását demokratikus és szociális vívmányokhoz kapcsolni, egyrészük a köztársaságot is követelte, a reakciós királyi rendszernek azonban sikerült az egyesülés 131 A polgári dem. forradalom iratai. HL HM 681/1918. dec. 21-i napijelentés stb. 132 OL. Az 1918. dec. 23-i minisztertanács jkv-e. 133 OL. Az 1919. febr. 12-i minisztertanács jkv-e. 134 Juhász Nagy: i. m. 364. 1.
