Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 ( 879 Csehországgal azonban befejezett dolog volt, és a cseh csapatok szlovákiai bevonulása a győztesek felfogása szerint nem sértette meg a fegyverszünetet. Ez az eltérés jelentkezett a régi közigazgatás meghagyásáról szóló pontnál is. A másik különbség: mikor egyes területeknek a szövetségesek által való megszállását elfogadták, a magyar fél a nagyhatalmakra gondolt. Ezek viszont kisebb szövetségeseikre is, sőt elsősorban rájuk vonatkoztatták ezt a jogot. 2. Sikertelen kísérletek a nemzeti kérdés megoldására a forradalom után (1918 november) A háború befejezése, a fegyverszünet megkötése és a független, polgári demokratikus magyar köztársaság létrejötte után a Károlyi-kormány a régi Magyarország területi integritásának megóvását tekintette legfőbb feladatának. Az ország „területi integritásának" vagy akárcsak nagyobb felének megtartása két okból is lehetetlen volt 1918 második felében. Először, mert a megegyezéses béke utolsó lehetőségének elutasítása s az antant-haderők felülkerekedése után a győzelem várományosai végleg megegyeztek abban, hogy a reális viszonyoknak megfelelően elősegítik az őket támogató, egészben vagy részben elnyomott nemzetek egyesülését és függetlenné válását. Másodszor, mert a Wekerle-kormány, Tiszáénál semmivel sem különb nemzetiségi politikájával, csak növelte a román és szláv néptömegek elszakadási vágyát. Horvátország elszakadása a budapesti forradalom előtt befejezett ténynyé vált, ezen a Magyar Nemzeti Tanács sem próbált már változtatni. Csehszlovákia elismerése hadviselő félként a nyugati kormányok részéről5 1 természetszerűleg feltételezte Csehország és Szlovákia egyesülését. Az 1916-os bukaresti titkos szerződés (amely Romániának juttatta Erdélyt, Kelet-Magyarországot és a Bánátot) érvénye formailag vitatható volt, miután Románia a breszti béke után kényszerült különbékét kötni a központi hatalmakkal. Az antant később többször hivatkozott is a szerződés érvénytelenségére, ha túlzottnak találta a román igényeket, de maga sem tulajdonított nagy jelentőséget a kikényszerített kapitulációnak, annál kevésbé, mert most csatasorba akarta állítani kidőlt szövetségesét Mackensen még harcoló hadserege ellen. Az USA külügyminisztériuma október végén, majd november 5-én nyilvánosan közölte: elismeri a románok nemzeti egységének elvét, anélkül, hogy kötelezően elfogadná Románia területi igényeit.52 így az összeomlás pillanatában a magyar területi integritás megszüntetése s nemzeti államok kialakítása a győztesek nyiltan hangoztatott szándéka volt. Mivel az antant szándékai egybeestek a szóban forgó területek lakossága többségének óhajával, nehezen képzelhető el olyan erő, amely a megvalósulás útjába állhatott volna. Csupán az lehetett kérdéses: mi történik a vegyes lakosságú területekkel, ahol pl. magyar-német többségű városokat román illetve szlovák falvak tengere vett körül (Kassa, Nagyvárad, Pozsony) vagy a német többségű nyugat-magyarországi járásokkal és a kárpát-ukránokkal, akiknek elszakadását nem a győztesek érdekei, az ő számukra csak nemzeti törekvések indokolták. 51 В enes E. : Nemzetek forradalma. Pozsony. 1936. —Juhász Nagy: i. m. 298— 300. 1. — Andrássy Gyula: Diplomácia és világháború. Bpest. 1920. 52 Low : i. m. 12. 1. Ennek serkentő hatását a magyarországi román nemzeti mozgalomra ld. Juhász Nagy : i. m. 301. 1. — Az Újság, 1918. nov. 8.
