Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
870 HAJDU TIBOR. fegyverletétel, akkor a király még habozott 1 — 2 napig; majd Andrássy várt 1—2 napig; majd az AOK húzta a tárgyalás megkezdését az olasz hadvezetőséggel (amelynek tényleg nem volt sürgős), míg végül Weber néhány kísérőjével október 30-án, jó három héttel a fegyverszüneti bizottság létrehozása után, átlépte a frontvonalat. Az olasz fél először nem akarta fogadni őket, arra hivatkozva, hogy küldetésük időpontja szokatlan, célja a folyamatban levő, győztes olasz offenzíva feltartóztatása — diplomáciai eszközökkel. Linder Bélának, a Károlyi-kormány hadügyminiszterének első dolga volt felszólítani a magyar csapatokat, hogy tegyék le a fegyvert s egyben közölni az AOK-val: nem ismeri el jogosultnak Magyarország nevében fegyverszünet kötésére. November elsején Linder parancsot adott, hogy minden magyar vagy magyar területen álló csapat szüntesse be a harcot.4 Ehhez IV. Károly csak másnap járult hozzá, noha Linder parancsában hangoztatja: „a magyar kormány és a magyar nemzet e lépésért minden felelősséget magára vállal".5 A parancsot a balkáni haderők főparancsnokának, Kövess tábornagynak és a Romániát megszálló némát csapatokat vezénylő Mackensen tábornagynak így valószínűleg csak 3-án adhatták át. A magyar kormány követelését, hogy saját képviselőt küldhessen Padovába, ahol a tárgyalások folytak, az AOK nem akceptálta, pedig maga Károlyi akart oda utazni. Végül a kormány kénytelen volt hozzájárulni, hogy Weber delegációja tárgyaljon Magyarország nevében.6 Hiszen úgyis Párizsból diktálták a feltételeket, amelyek „olyan súlyosak, hogy azok a fegyverletételtől csupán formailag különböznek".7 A Weber-féle fegyverszüneti bizottság a hadihelyzet ismeretében lehetetlen javaslatokkal ellátva ment Padovába. Elég talán annyit említeni, hogy eredeti utasításaik szerint a megszállt olasz területeket néhány hónap alatt kellett volna kiüríteni.8 Padovában maguk is belátták, hogy egy felbomlott állam bomlófélben levő hadseregének képviselői nem szabhatnak feltételeket, s el kell fogadniok az olasz részről tárgyaló Badoglio tábornok által november 1,-én átnyújtott fegyverszüneti pontokat. Utóbbiakat a szövetségesek versaillesi legfelsőbb haditanácsa október 31-én hagyta jóvá,9 az olasz hadvezetőség javaslatai és kívánságai alapján. A padovai szerződés szembetűnő fogyatékossága, hogy bár elvileg a szövetségesek és a Monarchia között kötött fegyverszünet, pontjai csak az olasz frontra, illetve az olasz érdekszférára vonatkoznak. Ezt létrejöttének módja magyarázza: más lett volna, ha a magyar kormánynak lehetővé teszik a részvételt a tárgyalásokon, de az AOK-t már nem érdekelte Magyarország 4 Hadtörténelmi Levéltár (HL). A polgári dem. forradalom iratai. 44. cs. 5Uo. OL. Nemzetiségi Min. II —100/1918. — József főherceg: A világháború, amilyennek ón láttam. VII. köt. Bpest. 1934. 616. 1. 6 OL. Az 1918. dec. 1-i minisztertanács jegyzőkönyve. —Juhász Nagy Sándor : A magyar októberi forradalom története. Bpest. 1945. 255. 1. — OL Nemzetiségi Min. II—100/1918 (az AOK távirata Webernek). — Memoirs of M. Károlyi. London. 1956. 133. 1. Vö. még Nyékhegyi Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. Bpest. 1922. 34. 1. — Károlyi Mihály : Egy egész világ ellen. 2. köt. (Kézirat, Károlyi Mihálynó tulajdonában.) 7 Károlyi nyilatkozata nov. 3-án. Népszava, 1918. nov. 5. 8 Nyékhegyi i. m. 6. 1. — ÖK. AOK. F. 678. — Österreichisches Staatsarchiv. (ÖS) Min. d. Äussern Politisches Archiv (AP), Karton rot 966. 224. I. 9 Alfred D. Low: The Soviet Hungarian Republic and the Paris Peace Conference. Philadelphia. 1963. 13. 1. — ÖK. AOK. F. 678.
