Századok – 1967

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827

842 NEMES DEZSŐ ezt a célt ,,a demokratikus Magyarország megteremtésén keresztül érheti el". Állást foglalt amellett is, hogy a későbbiek során szükség lesz ,,akét párt egyesülésével az egységesés egyetlen forradalmi szocialista munkáspárt megalakítására". Addig is megvalósítandó a munkásegységfront; a két párt tevékenységének összehangolására „azonnali hatállyal összekötő bizottságot alakít", amelynek egységesen hozott döntései „mindkét pártra kötelezőek". A két párt állást foglal amellett is, hogy együttesen biztosítják a felszabadulás nyomán újjászerveződő szakszervezeti mozgalom egységét. Az SzDP soraiban megerősödött a komunistákkal való szoros összefogás politikája, mert a Kommunista Párt által hirdetett politika bizonyult az egyedül helyes politikának, s a Vörös Hadsereg közelsége növelte a munkásosztály eltökéltségét, hogy az új Magyarország megteremtésében minél erőteljesebben érvényesítse a saját törekvéseit. A Kommunista Párttal való szorosabb összefogás irányában hatott — a Magyar Front polgári résztvevőinél is — az a körül -mény is, hogy a horthysta kormány kiugrásához fűzött remény elolvadt, mint forró vízben a jég. A Magyar Front szeptember 20-i memorandumára Horthy nem is válaszolt. Ehelyett a magyar kormány képviselője elrepült az angolszászok Nápoly melletti főhadiszállására. Ott kérdezték meg, mit is tegyenek a fegyverszünetért, mert a Vörös Hadsereg már Dél-Erdélyben van, a hozzá csatlakozott román csapatokkal együtt szeptember második felében onnan verte ki a betört magyar hadsereget. Nápolyban azt a tanácsot adták — mást nem is adhattak —, hogy Magyarországnak a Szovjetuniótól kell kérnie fegyverszünetet. Ö ellene viselt háborút, s az ő csapatai érték el a magyar határt. Horthyék szeptember végén küldték el a fegyverszünetet kérő küldöttséget Moszkvába. Ott alkudoztak vagy tíz napig, amikor minden óra számított. Szerettek volna szabad elvonulást biztosítani a Magyarországon tartózkodó német haderőnek és legalább angolszász részvételt Magyarország megszállásában. Csak október 11-én írták alá a megállapodást, amikor a Vörös Hadsereg már a magyar Alföldön mért csapásokat a német —magyar haderőre, egyes alakulatai pedig délkelet felől már 100—120 kilométerre közelítették meg Budapestet. A horthysta vezető körök csak ebben a helyzetben szánták rá magukat arra, hogy a Magyar Front képviselőivel egyáltalán szóba álljanak, de arra ekkor sem voltak hajlandók, hogy a Magyar Front által javasolt koalíciós kormány létrejöttét elősegítsék. A fegyverszüneti feltételek értelmében Magyarország „önálló, független állam marad, és belügyeibe más állam nem avatkozik bele", a magyar hadsereg a Magyarországon tartózkodó „megszálló vagy harcoló német csapatok ellen" fordul, s vállvetve harcol a Vörös Hadsereggel. Horthyék nem tették meg a szükséges lépéseket a fegyverszüneti egyezmény végrehajtására, mert eleve a fegyverszünet katonai feltételeinek elszabotálására vettek irányt. Október 15-én Horthy nyilvánosságra hozta a fegyverszüneti megállapodást, de arról előzőleg értesítette a német megszállókat. Átengedték nekik a döntést, vajon sietve elvonulnak-e, amit Horthyék készek voltak tőlük telhetően segíteni — vagy maradnak. A megszállók pedig félretolták a hor thysta kormányt, „saját" kormányt ültettek a helyére — magyarországi ügynökeikből. Horthy pedig, teljesítve a megszállók kívánságát, visszavonta fegyverszüneti proklamációját és lemondott az államfői hatalomról a nácik magyarországi ügynöksége, a nyilaspárt vezetője javára. ígv végződött a horthysta Magyarország „kiugrási" kísérlete.